Írta: Vígh Viktória

Attitűdök Kelet-Európára

Mit jelent számunkra Kelet-Európa? És itt jön a válasz, amit részletezettségtől függő időtartamon belül megkapunk, saját asszociációink, tapasztalataink, élményeink, tanulmányaink alapján. Ha jobban körvonalazni szeretném az olvasók által adott bevezető mondatot, akkor azt kérdezem, hogy mi jellemzi Kelet-Európát kulturális szempontból? Ezt a kérdést teszi fel az a fiatalokból álló műhely is, akiknek nem csupán közeg, hanem cél is az a színtér, ahol alkotnak, kutatnak, kérdeznek, válaszolnak és gondolkodnak.

Írta: Siposs Csilla

A napokban ünnepeltük a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját, amellyel közel egy idős Kelet-Európa integrációs folyamata is. Öt-hat éve, a csatlakozás közelségének mámorában és a komoly uniós szigorítások árnyékában vártuk a jövőt. Mára az „idegborzolás” új területekre talált, ám a kedvező intézkedések megmaradtak. Mákos gubával az egyik, hurkával a másik kezünkben szabadon közlekedhetünk a tagországok között, az útlevelet a nyugatra utazáskor már nyugodtan az asztalon felejthetjük; a támogatások és pályázatok által nyújtott kedvezményekről pedig lassan minden állampolgár értesül. Az alig öt év alatt számos gazdasági, politikai és társadalmi változás valósult meg. Most pedig elérkezett az idő, hogy megmutathassuk felkészültségünket, és a spanyol-belga-magyar trió keretében egy félévre elnökké léphessünk elő.

Mi is lesz ebből? A Lisszaboni Szerződés elfogadásával hogyan változik az elnökség feladata? Sikerül-e megfelelni az elvárásoknak? Vajon a spanyol-belga-magyar hármasból mi fog „kisülni”? A milyen következményei lesznek a jövőre nézve? Vajon legalább erre a kis időre konszenzusra jutnak a pártok? Mit fogunk tudni mutatni magunkból?