A Trafó és a Tűzraktér után a Gödörnek is mennie kell

Az UNI-CO építésziroda tulajdonában álló Gödör Klub vezetősége január 17-én értesült arról, hogy addig benyújtott komplex terveiket, javaslataikat elutasították, és február 1-jén el kell hagyniuk az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park területét. A kulturális központot februártól a szomszédos Design Terminállal egy vagyongazdálkodási egységként kezelik majd, s a Terminál felel mindkét hely programjaiért. A Trafó és a Tűzraktér esete után egy újabb sikeres művészeti központnak kell politikai döntés miatt elhagynia korábbi helyét.

„A Tatai Környezetvédelmi Zrt. álláspontja szerint a Greenpeace egyetlen állítása sem felel meg a valóságnak a cég tevékenységével, illetve a VII-es tározón zajló munkálatokkal kapcsolatban. A zöldszervezet egyetlen egyszer nem járt a tározón, egyetlen egyszer nem kereste meg a céget, hogy felvilágosítást kérjen. Tévedéseik vélhetőleg hozzá nem értésből és információhiányból fakadnak” – kezdi a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelét a Tatai Környezetvédelmi Zrt. válaszul a múlt héten megjelent interjúnkra a Greenpeace Magyarország vegyi szakértőjével. A zöld szerevet szerint az almásfüzitői vörösiszap-tározó – amely a Tatai Környezetvédelmi Zrt. tulajdona – évek óta szivárog, és szennyezi a környezetet.

Greenpeace: szivárog az almásfüzitői tározó

Több mint egy év telt a kolontári vörösiszap-katasztrófa óta. 2010. október 4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített vörösiszap-tározó gátja, és több mint félmillió köbméternyi mérgező anyag öntötte el a területet. Az erősen lúgos, maró hatású folyadék három faluban, Kolontáron, Devecseren és Somlóvásárhelyen okozott óriási károkat. Ezeken a területeken az új lakóházak azóta felépültek, azonban még ma sem tisztult meg teljesen a környezet a szennyezéstől. Az ajkai tragédia után a sajtó és egyes civil szervezetek szinte azonnal elkezdtek foglalkozni az almásfüzitői vörösiszap-tározóval valamint a benne rejlő kockázatokkal. A tározóval kapcsolatos problémákról, veszélyekről beszélgettünk Simon Gergellyel, a Greenpeace Magyarország vegyi anyag szakértőjével.

Cafebabel: Először beszéljünk egy kicsit a kolontári eseményekről. Mi változott ott az elmúlt egy évben? Sikerült-e teljes mértékben elszállítani a vörösiszapot?

Simon Gergely: Nagyrészt sikerült eltávolítani a szennyezést. Amikor a Greenpeace pár hónappal ezelőtt méréseket végzett, akkor azt láttuk, hogy a talajban még mindig megtalálható egy-két toxikus fém, ami a vörösiszap-szennyezésnek lehet a következménye, de ezek általában határérték alatt voltak. Problémát most az jelenthet, hogy az üzem kiengedi azt a folyadékot, amit korábban a tározó tetején helyeztek el. Ebben – bár ugyan semlegesítik – még mindig magas a sótartalom. Továbbá nagyon magas a molibdéntartalom, illetve időnként megjelennek benne más toxikus anyagok is. A gond az, hogy a hatóságok a kármentesítésre kötelezés helyett akkorára tolják ki a határértéket ezeknek az anyagoknak az előfordulásával kapcsolatban, hogy a jelenlegi értékek alapján ne számítsanak szennyezésnek. Nem jó az sem, hogy eseti engedélyekre kiengedik a szennyező anyagokat, de az sem a legjobb technika, hogy cementet kevernek a vörösiszaphoz, elsősorban azért, mert kissé ismeretlen ez módszer, így további kockázatokat rejt magában. Összességében azt mondhatjuk, hogy a terület megtisztítása rendben lezajlott, viszont kérdéseket vet fel, hogy az erre szánt körülbelül 15 milliárd forint hogyan lett elköltve. Ezt a parlamenti képviselők is firtatják.

December elején került ki az internetre a magyar kormány új ifjúságpolitikai kampányvideója, mely egyből megosztotta a hazai internetes közösséget. Ennyi dislike-ot egy Youtube videónál ritkán lát az ember, ami csak azt mutatja, hogy a színes, szagos, legújabb trendeknek megfelelő reklámvideó fordítva sült el, mint azt szerették volna. Ez pedig nem véletlen. (Vélemény)

A 2012 januárjában induló Új Nemzedék Jövőéért program trailerének szánt kisfilmet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megbízásából készítették. A szándék, hogy fiatalos és kevésbé szájbarágós formában közvetítsék a kormány keresztény értékrendjét, üdvözlendő, csak éppen a lényegről tereli el a szót. A Minden ideköt álláspontja szerint ugyanis a fiataloknak hazájukban kell megtalálniuk a boldogulást. Ha pedig erről van szó, akkor már sántítanak a videóban felsorolt értékek, hiszen a legtöbb fiatal nem a jó bulik vagy az ígéretesebb párkapcsolati remények miatt marad Magyarországon vagy költözik külföldre. Ezekre nagyjából bárhol van esély, viszont emellett még valahogyan meg is kell élniük, ami jelenleg Magyarországon a pályájuk elején állóknak különösen nehéz. A kisfilmben, például, azt már nem mutatják, miből költ a főszereplő pár, hogyan tudnak fejlődni a munkájukban, tanulmányaikban úgy, hogy érdemes legyen Magyarországon élniük.

Susanne Graf, a berlini kalózlány

A szeptemberi választások óta a berlini parlament legfiatalabb képviselője, frakciójának egyetlen női tagja – mégpedig a német Kalózpárt színeiben. Berlinben, a Meyerbeer kávézóban beszélgetünk adatvédelemről, a politikában elkövetett hibák kezeléséről, illetve arról, hogy miért nem fontos a női kvóta bevezetése a Kalózpártnál. De mindehhez hozzátartozik a kávézás előtti türelmes várakozás is. Mert Susanne Graf népszerű interjúalany.