A legtöbben tudják, hogy a Portishead Bristolból származik. Amit azonban talán kevesebben tudnak, hogy a hármasfogat nevét a Bristol körüli egyik kisvárosról kapta. Az 1991-ben alakult Portishead 1994-ben dobta piacra bemutatkozó albumát, a Dummy-t. Első lemezük valóságos zenei forradalmat okozott, hiszen olyan új fogalmakat vezetett be, mint a „trip-hop” és a „downtempo elctronica”. Azóta Beth Gibbons és bandája változatlanul a zenei paletta legkülönbözőbb részeiről gyűjti rajongóit. A „Third” című albumuk a tizenhét évnyi együttzenélés alatt elkészült harmadik közös lemez, amit a cím is találóan kifejezésre juttat. Nem az előző albumok újrafelvételéről van itt szó; a zenekarban feszülő elemi energiák jó nagy adag melankóliával keverednek a hanghordozókon.

music2

Amikor a kilencvenes évek zenei világát meghatározó bandákról beszélünk, mint a Portishead, a Moloko, a Morcheeba vagy a Golfdrapp, nem lehet nem említeni a „Hooverphonic” nevű formációt. A belgiumi születésű Geike Arnaert 1997 óta a banda képe és hangja és jól illik hasonlóan karizmatikus kollégái társaságába, mint például Alison Goldfrapp, Roisin Murphy (Moloko) és Beth Gibbons. A Hooverphonic mindenképpen egyedi hangzással rendelkezik, hiszen Geike Arnaert személyisége nem tűri a melankóliát; vidám hanggal és rendíthetetlen energiával igyekszik könnyedséget csempészni a belga együttes zenei hangulatába. Nyolcadik albumukkal sem térnek el a számukra eddig sikert hozó stílustól; a „President of the LSD Golf Club” a hatvanas évek világát idézi és olyan zenei utazásra invitál, ahol a trip-hop-os áthallások merőben új elemekkel keverednek. PIAS Svájcot általában a krémes tejcsoki és a ragacsos fondue hazájaként ismerik. Ezek finom, de nagyon nehezen emészthető dolgok. Szerencsére van egy egészségesebb megoldás is ami a megfelelő mennyiségű boldogsághormont juttatja szervezetünkbe anélkül, hogy úszógumink nőne, és ez a megoldás a „Lo Fat Orchestra” névre hallgat. A svájci-német együttes a festői Schaffhausenből származik és saját bevallásuk szerint olyan legendás formációk hatottak rájuk, mint a Beatles, a Dinosaur Jr és a Lemonheads. „Korlátok nélküli popzene”-ként aposztrofálják stílusukat, amit énekhangok, nagybőgő, ütőshangszerek és jó nagy adag humor segítségével állítanak elő. Első nagylemezüket, a Canned Candies-t („Dobozos Nyalánkságok”) rengeteg odafigyeléssel állították össze és elmondható, hogy ez egy nagyon jól sikerült zenei projekt, a CD borítót pedig az énekes, Chrisi tervezte. Első kislemezük, az Esta Noche („Ma este”) határozza meg az egész album hangulatát. Ez a szám olyan pörgős, hogy a legpunnyadtabb emberből is pillanatok alatt kihozza a party animalt. Aki szerint a svájci zene az utóbbi időben nem igazán tartott lépést a korral, annak sürgősen szüksége van egy nagy adag Dobozos Nyalánkságra.

music3

Camille régóta várt új albumával, a Music Hole-lal végleg bejegyezte a nevét a francia énekesek rangos névsorába. Ezen a lemezen először nem csak francia, hanem angol nyelvű dalok is találhatóak. Az albumon persze nem ez az egyetlen újítás, hiszen ez lett leginkább művészi hangvételű korongja az énekesnőnek. Néhány itt-ott hallható zongorafutamot leszámítva Camille lemondott a hagyományos hangszerelésről. A különböző stílusirányzatokhoz tartozó művészek munkája nyomán Camille új hangon szólal meg. Szakértők szavaival a Music Hole a „body percussion, a minimalista trance és a torok legmélyéről feltörő dalok” kombinációjából jött létre. Egy nagyon kellemes, hűvösen lezser album azoknak, akik szeretnek letérni a kitaposott útról.

music4

Camille nyolc honfitársa mintha teljesen más bolygóról jött volna. Az Enneri Blaka formáció nevét egy nigeri folyóról kapta, “elektro-funk” zenéjükbe pedig beleremegnek a falak is. A strasbourgi srácok hihetetlenül otthonosan mozognak a zene és ritmusok világában és jóllehet koncertjeiken, ha jól figyelünk el lehet csípni néhány klasszikus zenei taktust, általában azonban improvizálnak, megtartva a magas zenei színvonalat és a kitűnő hangulatot. Zenéjük mentes a kliséktől; a jazz-es groove-ot néha zongorakíséret dobja fel, amit DJ és MC egészít ki. Azok a szerencsések, akik élőben látják őket, meggyőződhetnek maguk is a bennük lakozó őserőről. Figyelem: senki ne csodálkozzon aztán, ha másnap mindene fáj az áttáncolt éjszaka után és “hiányzik-a-zene” szindrómától szenved! Aki pedig nem jut el a koncertre, az induljon gyorsan és vegye meg Big Bang című lemezüket.

Írta: Sandra Wickert - Berlin - 23.4.2008 Link : http://www.cafebabel.com/en/article.asp?T=T&Id=14592 Fordította : Havas Lóránt