Lehet-e helyettesíteni az észak-franciaországi patoi nyelvjárást a szásszal, az észak olasszal vagy az asztúriaival az európai mozipiac meghódítása végett? A Franciaországban február 27-én debütált Isten hozott a ch’tiknél sikerét exportálni nem egyszerű feladat. A vélemények megoszlanak arról, hogy lehetséges-e szinkronizálni a filmet például szász vagy észak olasz tájszólásokkal, mindazzal a mimikával együtt, amit a ch’ti megkövetel. Vajon Bergues, ahol a történet játszódik, át tud-e változni egy szász faluvá?

Miért is ne? A francia komikus-színész, Dany Boon, nem ismert külföldön, az európai nézők nem fogják azonosítani egyetlen nemzettel, egyetlen tájszólással. Az észak-franciaországi téglaházak is emlékeztetnek más országokra. A Posta is mindenhol nemzeti intézmény (még ha nem is olyan sárga, mint Franciaországban). És legfőképp: mindenki szeret nevetni a különböző tájszólásokon és más eltéréseken, amelyektől más Bajorország, mint Szászország, Andalúzia, mint Katalónia vagy Lombardia, mint Kampánia.

Az én régióm vagy az én Európám

De az európai integráció idején vajon minek köszönhető egy, a hagyományos értékekhez és helyi dialektusokhoz visszatérő mozisiker? A globalizáció együtt jár egy regionalizációs folyamattal. Minél egyszerűbb-az internet segítségével- utazni, vásárolni vagy akár befektetni bárhol a világon, az emberek annál inkább keresnek egy kis állandóságot a környezetükben, nyelvükben, identitásukban.

Az Európai Unió így fogalmazza meg jelmondatát: „Együtt a változatosságban”. Az európai identitás gyorsabban erősödne a helyi különbségek nélkül? Mindenki hozza az egyedi vonásait, amelyeket meg szeretne óvni…az uniós támogatások segítségével. Egyszerre európainak és bretonnak vagy bajornak érezni magunkat nem paradoxon, sokkal inkább az egyetlen lehetőség, hogy a regionális és az európai integrációt összebékítsük. Ugyanakkor nehéz feledni a szomszédainkkal és honfitársainkkal szembeni, mélyen belénk ivódott előítéleteket. Ez a film hasznos lehet, amennyiben több kíváncsiságot és megértést ébreszt a helyi sajátosságokkal szemben.

chi2

A Titanic kétszer süllyed el?

Észak és dél: két előítéletekkel teli világ találkozás. Igazi kulturális sokk. Egy mondás szerint „Északon kétszer sírnak: érkezéskor és induláskor”… Kad Mera, aki egy postahivatal igazgatóját játsza, meg is tapasztata ezt. A filmben mindenáron el szeretné érni, hogy áthelyezzék a Côte d’Azur-re. De ehelyett a „pokolban” találja magát, Bergues-ben, Nord-Pas-de-Calais régió egy kis porfészkében, ahol furcsán beszélnek, ch’ti dialektusban. Igazi rémálom egy Marseille-i hivatalnoknak.

A helyszínt adó régióból származó humorista, Dany Boon, tollából kipattant film rövid idő alatt az 1945 utáni Franciaország legnagyobb mozisikerét érte el. Már közel 20 millióan látták, így megdöntötte az eddigi 17 milliós rekordot, amelyet az 1966-os Egy kis kiruccanás című Luis de Funès film tartott.

Még egymillió eladott jeggyel az Isten hozott a ch’tiknél elsüllyesztené a Titanicot is, az abszolút csúcstartót. A francia sajtó lelkesen fogadta a közönségfilmet, amely olyan francia filmek sikerére emlékeztet, mint a Karácsonyi kalamajka (1982) vagy A bronzbarnák síelni mennek (1979). A médiumok sok helyet szentelnek a filmnek, még hetekkel a bemutató után is. Vajon Európában is ekkora sikere lesz?

Szerző:Luise Franke Fordította: Kovács Zsanett

Link: http://www.cafebabel.com/fre/article/24791/bienvenue-chtis-dany-boon-europe.html

Megjelenés: 2008. 05.19.