Bábel Budapest

Montenegró a belpolitikai válság szélén

Ezközben Montenegró a belpolitikai válság peremére került. Ellenzéki politikusok állításuk szerint békés tüntetésre készültek, ehhez képest harmincnégyen sérültek meg az október 13-i zavargás közben - a szerbek tomboltak mérgükben. Andrija Mandic, a Szerb Néppárt vezetője elmondta, hogy „itt az ideje, hogy az emberek kimenjenek az utcákra. Montenegrót még soha nem szégyenítették meg ennyire. Első államiságunk óta (mely 1918-ban véget ért) sohasem okoztunk gondot testvéreinknek. Ez a döntés nem jogszerű, nem bírja a többség támogatását és minden eszközt be fogunk vetni, hogy harcoljunk ellene.”

Montenegró válasza

Két évvel azután, hogy kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Montenegró olyan pozícióban találta magát, melyet senki sem hitt volna 2006 májusában, mikor az országtól való elszakadásról szóló népszavazást tartották. Jugoszláviát a második világháború után szövetségi államként hozták létre, így a két államot erős kulturális, gazdasági és történelmi kapcsok kötik össze és a népesség majdnem fele még mindig úgy gondolja, hogy Szerbia és Montenegró ugyanaz az állam. Így Koszovó októberi elismerése olyan, mint Szerbia „hátba támadása”. Ugyanez rajzolódott ki az egyik koszovói albán újságban is, mely további indulatokat gerjesztett Podgoricaban, a csupán 650.000 főt számláló pici adriai ország fővárosában. A közvélemény szerint Montenegrónak soha nem kellett volna elismernie Koszovót. Felmérések megmutatták, hogy 85% nem támogatja a döntést és hogy a nagyszámú szerb közösség sértve érzi magát. A döntés, hogy vegyék fel a kapcsolatokat Koszovóval csupán egy nappal azután született, hogy a montenegrói képviselő támogatásáról biztosította Szerbiát egy ENSZ kérvény formájában, amit a Hágai Nemzetközi Bíróságnak nyújtottak be, mely jogilag értékeli a Koszovó függetlenségéről szóló döntést. „Meg kellett tennünk”, mondta Milan Rocen külügyminiszter egy az albánoknak nyújtott segítségről szóló kormányülés után. „Szerbia meg fogja érteni, hiszen ez nem ellenük irányul. Felgyorsítja EU- és NATO-csatlakozásunkat. Másrészt problémákat is okozhat nekünk”, nyilatkozta Rocen.
Macedónia válasza

Az egész elismerési folyamat akkor kezdődött, mikor albán képviselők határozatot hoztak Koszovóról. „Megértem, hogy ez negatív érzelmeket kelt néhány állampolgárban”, fejezte ki együttérzését Nikola Gruevski konzervatív miniszterelnök október 11-én. „Magunk alatt vágjuk a fát”, panaszkodott egy állampolgár. „Ki fogja garantálni, hogy ha elismerjük Koszovó egyoldalú függetlenségét, nem fog ugyanez történni Macedónia albán többségű nyugati részén?”

Viszont ez volt az a lépés, amire Macedónia albán népessége várt és a macedónok kis része is elfogadja az új valóságot. „Az egyetlen lehetőség, hogy biztosítsuk a békét és a stabilitást a régióban Koszovó függetlensége. Ha tényleg Koszovó az ár, akkor meg kell adnunk.” A macedónok másik része még mindig kérdez: mennyit kell fizetnünk? Tényleg el kell veszítenünk az összes barátunkat és le kell rombolnunk jószomszédi kapcsolatainkat, hogy megtartsuk a belső békét? Mit fogunk érezni akkor, ha valaki valamiképpen Macedónia egyik részét fogja követelni? Hiszen szomszédunkkal megtörtént.
És most

Djordije Blazic, montenegrói jogtudós szerint a kormány döntése „összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal és alkotmányellenes”. Ez azonban kevéssé befolyásolja a valóságot. Még az Európai Unió is hajlandó arra most már, hogy előzetes véleményét felülbírálja. „Mielőtt Montenegró EU-tagjelölt státuszért folyamodik, szükség van arra, hogy fejlessze közigazgatási kapacitását, küzdjön a korrupció ellen, megszüntesse a kapcsolatokat a nagypolitika és a bűnözés között, ellenőrzése alá vonja az orosz beruházásokat, melyek elárasztják az országot és független igazságszolgáltatási szerveket hozzon létre,” kívánták a brüsszeli hivatalnokok. Jelenleg úgy tűnik, hogy készen állnak arra, hogy még az év vége előtt elfogadják Montenegró jelentkezését.



Hogy merre tartanak az események, azt senki sem tudja. Koszovó 1989-ben nagyobb zavargások tárgya volt, míg a jelen montenegrói vezetés belgrádi támogatású rezsim alatt került hatalomra. Néhányan azt gondolják, hogy ez ugyanígy végződhet. Néhányan még azt is tudják, hogy Koszovó nyugati része, nevezetesen Metohija, 1918-tól 1941-ig Montenegró területéhez tartozott. Azonban egy kép biztosan megmarad: a tüntetőkkel teli autó Szerbia zászlóját lobogtatva, mely a nap felé halad, majd eltűnik a színről. „Koszovó mindig Szerbia lesz”, visszhangzik a távolban.

Szerző: Marko Vesovic , Gojko Keselj
Megjelenés: 2008.10.16.
Link: http://www.cafebabel.com/eng/article/26765/riots-reactions-montenegro-macedonia-kosovo.html