Néhány éve a postaládámban landolt egy „mentsük meg a könyveket” körüzenet, melyben kifejtik, hogy az alantas cybervilág a könyveink vesztét okozza, a digitalizálás lehetőségével el fognak tűnni a Föld színéről a könyvek – egyfajta 21. századi könyvégetést vizionált az üzenet.

Sem akkor, sem most nem látom ennyire borúsan a helyzetet, pedig a technika fejlődésével, az elérhető eszközök kínálatának bővülésével magam is tapasztalom az e-olvasás előretörését. Feldolgozandó tanulmányok, kéziratok, szakdolgozat-kezdemények repkednek postafiókból postafiókba; belinkelem, átküldöm, feltöltöm, letöltöm, archiválom… És ha a könyvtárból kölcsönözhető egyetlen példányt kivették az orrom elől, akkor bizony én is megpróbálom az interneten beszerezni a határidős olvasmányt.

Digitális lapozó

November 20-án élesítették a Europeana-t , Európa digitális multimédia-könyvtárát, ami azonban a nagyszámú érdeklődés (óránkénti közel tízmillió letöltési kísérlet) miatt össze is omlott. Indulásakor több mint kétmillió anyagot tettek elérhetővé, nem csupán könyveket, hanem filmeket, festményeket, fényképeket, hangfelvételeket, térképeket, kéziratokat is.

Az EU felmérése szerint a nagy nemzeti könyvtárak anyagainak egy százaléka van digitalizálva; a cél az, hogy 2012-re ez az arány 4 százalék legyen, s ezek az anyagok mind hozzáférhetőek legyenek online módon is. Ilyen jellegű munkára példa az azóta leállított Microsoft digitalizálási projekt, aminek keretében 18 hónap alatt 750 ezer könyvet szkenneltek be, valamint a Google világméretű kezdeményezése, a Google Book Search, ami 2004-ben indult, és jelenleg körülbelül hétmillió tételt számlál. Természetesen ne feledkezzünk el a Magyar Elektronikus Könyvtárról se!

Fontosnak tartom a kulturális értékek megőrzését a következő generációk számára, és mivel tisztában vagyok, hogy egy sokat forgatott könyv az évek során milyen könnyen „elsalátásodik”, örülök, hogy egyre többen felismerik és támogatják a digitalizálásban rejlő lehetőséget.

Szimatolom, kezemben tartom... vagy inkább megmentem a Földet?

Mindez nem jelenti azt, hogy ne szeretném inkább papíron tapogatni a Száz év magányt! Új könyv vásárlásakor első dolgom megszimatolni a friss lapokat, szeretem a régi, puha oldalakon végigfuttatni az ujjam, és szeretem a padláson dohosodó könyveket kiszárítani az erkélyen; jó érzés végigpásztázni a könyvespolcokon, és jól esik betérni egy-egy könyvesboltba, antikváriumba is.

A leggyakrabban hangoztatott érv az e-olvasás mellett a fakivágások mértékének visszaszorítása, egy racionálisabb papírhasználat kialakítása. Valóban, nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az emberek okosan gazdálkodjanak – oly’ sok más mellett – a papírral is. Szelektíven gyűjtés, újrahasznosítás, kétoldalas nyomtatás; de véleményem szerint mindez nem a könyvnyomtatásnál kezdődik. A hivatali ügyintézés, orvosi kartonok, könyvtári katalógusok, vállalatok adminisztratív munkái – ezek mind olyan területek, ahol egy jól működő elektronikus rendszerrel szinte nullára lehetne redukálni a papírfogyasztást; ráadásul szerintem sokkal kezelhetőbb egy – hangsúlyozom: jól működő – elektronikus rendszer, mint a sokmappányi papírköteg. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ennek milyen anyagi vonzatai vannak, hogy a számítógéppel, illetve internet hozzáféréssel rendelkezők aránya milyen alacsony, és azzal is, hogy ha áramszünet van, bizony meg vagyunk lőve :) Nagy előrelépés lenne például a szórólapok betiltása is.

Ehhez persze szükséges az is, hogy néhány, meghatározó piaci szereplő ne csak a kirakatba szánja a környezetvédelmi-társadalmi felelősségét bemutató csecsebecséit, hanem valós lépéseket tegyen, mint például az 1998-ban alapított Pull and Bear, akik megszüntették a papír alapú katalógusukat. Ettől még persze lehet, hogy a gyártás más területein környezetszennyező, vagy inkább úgy fogalmazok: a környezetet nem annyira kímélő technológiát alkalmaznak. A vállalatok CSR-tevékenységébe ennek bele kéne férnie.

Ha ezeket nyugodt szívvel kipipáltuk, elgondolkodhatunk azon is, hogy vajon a könyvnyomtatás azonnali beszüntetése a legcélravezetőbb lépés annak érdekében, hogy még sokáig élvezhessük a Föld vendégszeretetét.