Európai Unió

Brüsszelben keresik a boldogulást a magyar fiatalok

Magyarország Európai Uniós csatlakozása után felnőtté vált generáció előtt már nincs fizikai, szociológiai és neveltetési akadály sem ahhoz, hogy a Lajtán túl keressen megélhetést vagy új életet. A magyarok a 22 százalékos mobilitási hajlandóságukkal még mindig az uniós átlag végén lépkednek, ám néhány év alatt közel százezren hagyták maguk mögött a szülőföldet. De mi motiválja a fiatalokat, hogy sokszor konkrét terv nélkül búcsút intsenek addigi életüknek? Tényleg „a szomszéd kertje mindig zöldebb” vagy „Nyugaton még a kerítés is kolbászból van” általános sztereotípiák adják a hajtóerőt? Mintegy ötven, Brüsszelben élő magyar fiatalt kérdeztünk meg a helyszínen arról, mi indította útnak, s mi tartja ott őket.


A brüsszeli magyar fiatalok két csoportot alkotnak: vannak az Európai Unió intézményeiben dolgozó eurokraták s az e körön kívüliek. Az előbbieket egyértelműen egy munkaszerződés, s az ezzel járó jó fizetés hozta Brüsszelbe, de az is motiváló tényező számukra, hogy közvetlenül ismerhetik meg az EU felépítését és működési, döntéshozatalai mechanizmusait. Legtöbbjük a magyar közigazgatásból érkezett, így számukra egy ilyen lehetőség elfogadása – elsősorban szakmai szempontból – kötelező volt. Valamennyien úgy érzik: elérték azt, amit terveztek. A nem eurokrata magyarok leginkább kalandvágyból, párkapcsolati indíttatásból vagy épp egy jobb munkalehetőség reményében indultak útnak.

Az átmeneti generáció tagja vagyok, a régi korszakban születtem, és az új korszakban nőttem fel. 2007-es angliai Erasmus diákságomig még az önkéntesség fogalmával sem találkoztam. A gyakorlatról nem is beszélve... Aztán idén júliusban láttam ezt a felhívást:

Young Volunteers Stand Up! from European Youth Forum on Vimeo.

Anélkül, hogy elmerültem volna a részletekben, még aznap jelentkeztem, megtetszett, hogy Brüsszel, Európai Parlament, önkéntesség, fiatalok, stb. Majd már szinte meg is feledkeztem erről, amikor augusztusban e-mailt kaptam az Európai Ifjúsági Fórum szervezőitől, hogy napi hány órát tudnék elvállalni, mert bekerültem a kiválasztott csapatba. Nagy gúglözésbe kezdtem, és kiderült, hogy ez lesz ”a legnagyobb civil rendezvény az Európai Önkéntesség Éve alatt”.

Szeptember elején a 16 órás vonatút után átfagyva és elázva léptem be a brüsszeli hostelbe, ahol egy fiatal lány mosolyogva ismertette a szabályokat: hajnali egy óra előtt érjek haza, különben az utcán alszom, reggeli szigorúan hét és kilenc óra között, nincs dohányzás, nincs hangos zene. Ezután hozzátette, "érezd jól magad".

A schengeni övezet kiterjesztésével felvetődő migrációs problémákról szól majd a bulgáriai No Border Camp 2011

Írta: Puskás Ili

2011 nyarán születik döntés arról, hogy Bulgária is a schengeni övezet része lesz-e 2012-től. A politikai retorika szerint a csatlakozással a bolgár-török határon történő ellenőrzések jelentenék a legnagyobb problémát, talán nagyobbat, mint amivel Bulgária pillanatnyilag meg tud birkózni. Holott, a bolgár határőrség már korábban is részt vett az Európai Uniós határbiztonságért létrehozott FRONTEX ügynökség műveleteiben a görög-török határ mentén, így elvileg kellő felkészültséggel rendelkezik az adódó helyzetek kezelésére.

Május 7-8-án rendezte meg a Millenárison az Európa Pont az Európa Napot. Azok, akik a rendezvényre ellátogattak egy nagyon sokszínű programmal találkozhattak. A gyerek- és családi programokban bővelkedő fesztivál látogatottságával elégedettek lehetnek a szervezők, annak ellenére, hogy a vasárnapi időjárás keresztülhúzta a számításaikat. Az eseményen több százan fordultak meg a budapesti Millenáris Parkban.

Az Európa Napot május 9-én ünneplik az Európai Unió minden tagállamában. 1950-ben Robert Schumann ezen a napon terjesztett elő egy javaslatot, amely Európa újjászervezését tűzte ki maga elé célnak. Ez a javaslat „Schumann-nyilatkozat” néven vált ismertté, és az első lépésnek tekinthetjük, mely az Európai Unió megszületéséhez vezetett. Napjainkra ez a momentum az EU egyik mérföldkövévé vált.