Kulturális mustra

Tavaly év végén a világ élvonalába tartozó animációs kis- és egész estés filmek tárházával bővíthettük filmes ismereteinket Budapesten az Anilogue filmfesztiválon. Az eseményen ismét bebizonyosodott, hogy határtalan lehetőség rejlik az animációban. Olyan extrák megjelenítésére alkalmas (természetfeletti erő, rugalmasság), amelyek a valóságtól elrugaszkodnak, de mégsem teszik a történetet hiteltelenné.

Az Anilogue-on az egész estés filmek versenyének különdíját a II. világháború emlékeitől menekülni vágyú váltóőr története az Alois Nebel kapta, a cseh fekete-fehér film az idei Velencei filmfesztiválon debütált. A fődíjat az Egy macska kettős élete nyerte, mely mű 2011-ben Franciaország legrangosabb filmművészeti díját, a Césart is megkapta, és népszerű volt a Berlinale és az Annecy fesztiválokon is. A film eredeti címe (Une vie de chat) szójáték egy francia kifejezéssel: une vie de chien, azaz a „kutya élet” a nehéz életre és bonyolult helyzetekre utal. A gyermekmesék és szuperhősök kedvelőinek a hetven perces film szórakoztató élményt biztosít: Dino nem egy átlagos macska, nappal szokványos életet él egy szeretett kislány mellett, aki édesapja halála óta nem beszél, míg éjjel betöréseknél segédkezik a jó lelkű Niconak, Párizs gazdag házaiban és hírhedt múzeumaiban.  A két világ találkozása indítja be a cselekmény bonyodalmát, amikor a kislány felfedezi az esti műszakban dolgozó macskájának titkos életét és veszélyes világát.

Világszerte tapasztalható jelenség a könyvforgalom hanyatlása, párhuzamosan pedig a digitális szövegek és könyvolvasók elterjedése, habár Magyarországon még gyerekcipőben jár a technika, illetve annak jogi háttere sem tisztázott. Felmerül a kérdés tehát: hova tovább? Ide nekem a legmodernebb iPadet és Kindle-t vagy hagyjanak a kütyükkel, én bibliofil vagyok? Az ötödik MEDIA Konferencián a kapcsolódó előadásra meghívott szakértők hallgatókkal karöltve többek között a tartalom jogvédelme és továbbadhatósága, a kiadói és terjesztői stratégiák kérdésfelvetésire keresték a választ.


A beszélgetésre meghívták Gyuricza Esztert, a hazai kiadó és éllovas könyváruház, az Alexandra kiadóvezetőjét, dr. Bodó Balázs közgazdászt, aki az itthoni mérnökképzésben első osztályú Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi karának egyetemi adjunktusa, valamint Weiler Pétert, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetőjét.

Az előadók, mielőtt belevágtak volna, leszögezték, hogy a fiatalok egy digitális világban szocializálódtak, tehát természetes, hogy más elképzeléssel rendelkeznek a technikai újításokról.

Az eKönyv Magyarország – mesélte Weiler Péter – olyan megközelítéssel indult, hogy felkészítse az olvasókat egy, a nyugati országokban már ismert, új világra, amiben a hagyományos könyveket kiváltják a digitális szövegek. Hogy valóban eltűnnek-e a könyvek, vita tárgya, hiszen az előzetes elképzelések ellenére a rádiót sem törölte el a televízió, de a piac egyértelműen átalakulás alatt van. A cég nem a technikában hisz, hanem abban, hogy az emberek szeretnek majd digitálisan olvasni.

Nem érdemes azon méltatlankodni, hogy becsípődtünk az indián nyár és az advent közé, hiszen a késő ősz sem egy eseménytelen időszak. Már ha teszünk róla! A Verzió dokumentumfilm fesztivál mellett újabb négy programot ajánlunk. A karácsony utáni sóvárgásnak határozottan a fiókban a helye!

Budapest Fridge

Ezen a héten Budapest egyetlen nagyszabású téli fesztiválja okkupálja a Városligeti Műjégpálya területét. A Fridge magja egy komplex meghívásos és open freeski és snowboard verseny, 15 meghívott rider és 15 várólistáról bekerült rider összecsapása. Tavaly debütált a rendezvény 40 000 fős látogatottsággal, idén még jelentősebb zsezsgésre lehet számítani. Az esti bulik hangulatát többek között a Pendulum Dj Set, a Scooter, az Infected Mushroom és Parov Stelar szavatolja. Csalatkozni az sem fog, aki szeretne ízeiben is az alpesi hideg időjárásnak megfelelően táplálkozni: gasztrosor lesz. No meg forralt bor- és pálinka utca.

Pralinétúra

A Pralinétúrának a budapesti Csokoládémúzeum ad otthont. Saját kezűleg lehet csokit fabrikálni, díszdobozba rendezni és díszíteni. Az idő előrehaladtával forrócsokit kézbe kapva a vetítőterembe vezényelik a túrázókat, ahol az édesség történetéről mutatnak be filmet. Nassnak drazsét szolgálnak fel, később kvízben lehet vetélkedni további bonbonokért. Akit nem rémiszt az émelygés, vállalkozhat a prémium kiadásra, mely Fejedelmi túra névre hallgat.

Gólyabálozás

Csak módjával a pralinékkal, csak ne olyan sietősen a gólyabatyu felrántásával, ugyanis még javában az egyetemi gólyabáli szezont tapossuk! Nem mindenki lelkesedik az ilyenforma bohóckodásért, de nem árt próbát tenni. Télvíz idején is peep-toe cipőt húzhat az amúgy otthonülő lélek, és a gólyabálon kiszámítható társaság fogadja. Például ott az ELTE BTK november 18-i eseménye, valamint a BME VIK tematikus gólyabál ugyanezen az estén. 25 év felett mindenképpen ellenjavallott!

Crazy Horse de Paris

A legendás Crazy Horse 1951-ben alakult Párizsban. Műsorszámaik a pikáns kabaré műfaj alapvetései. Gyakran dolgoznak együtt különféle művészeti ágak képviselőivel. Többek között festők, filmrendezők, díszlet- és divattervezők, illatkreátorok által megálmodott látványvilágokat valósítottak meg. Klienseik között találjuk Salvador Dalít, David Lynchet, Paco Rabanne-t és Karl Lagerfeldet. Még nem jártak Magyarországon teljes felállásban, november 10-11-én viszont az egész társulat delejezi meg Budapestet.

Szöveg: Puskás Ili
Fotó: fridge.hu, rox sm, Jen SFO-BCN, inazakira

Interjú Hobóval a Kopaszkutya Kettő utolsó forgatási napján

Harminc évvel a kult-státuszt bíró Kopaszkutya után nem második rész rendezésére adta a fejét Szomjas György: visszatekintést fogalmaz meg a film nyelvén, mely számot ad az elmúlt évtizedekről egy dokumentum-, koncert- és játékfilm elegyéből álló hibrid műfaj formájában.

„30 év, a blues és mi”

A Kopaszkutyát egymillióan látták a hazai filmszínházakban, a Hobo Blues Band tavaszi dupla búcsúkoncertjére pedig összesen 22 ezer ember látogatott el, ami megelőlegezi a Kopaszkutya Kettő iránti masszív érdeklődést is.

"Érdekes lett volna pusztán játékfilmet készíteni, de amit képviselünk se nem trendi, se nem mainstream, így senki nem lát benne perspektívát, források híján vagyunk. A főszereplők visszanéznek a filmre és az elmúlt harminc évről számolnak be: hogy mit műveltek ez alatt. Ez érdekli a rendezőt, de a végső megvalósításában nem lehet tudni milyen formát ölt, mert egyelőre öt forgatási napon vagyunk túl. Jóhiszeműen állok hozzá, őszinte és mély dolgok lesznek benne szerintem" – mondja Hobo.