To content | To menu | To search

Kulturális mustra

Dario Ivkovic: „A színpad két oldalának egybefonódása motivál”

A leginkább a Shantel & The Bucovina Club Orkestar harmonikásaként ismert felvillanyozó színpadi jelenség, Dario Ivkovic a Slonovski Bal alapítója, és közreműködik számos további zenekarban (Amsterdam Klezmer Band, La Caravane Passe és Les Yeux Noirs). Habár rátermettségénél fogva széles körben elismert a zene világában, visszautasítja, hogy szüntelen a figyelem középpontjában álljon.


Mióta vagy belebonyolódva a zenébe?

Szerb vagyok, így a zene mindig is létfontosságú volt számomra. Mi egész nap zenével élünk, ami nem olyan magától értetődő Európa nyugati részén. Nyugaton egy sor követelménynek kell megfelelned, kellő jogosítványokat kell megszerezned, mielőtt eljutsz a zenélésig. Csak az akadémiai zenei képzés révén tudsz méltóvá válni a fellépésre, bizonyítanod kell.

Magától értetődő volt, hogy a harmonika lesz a hangszered?

A nagybátyám Szerbiában harmonikás, és amióta az eszemet tudom, rajongok érte. Esküvőkön játszott a ’80-as évek Jugoszláviájában, azokban a szép időkben, amikor az embereknek volt egy kevéske pénze - ma annyi sincs… Minden tiszteletem Ljubisa Pavkovicé, aki a Szerb Nemzeti Zenekar vezetője volt, 2 évvel ezelőtti visszavonulásáig. Kedvemre való a hagyományos zenei vonal, amit ő képvisel, ráadásul kiemelkedő érzéke van a hangszereléshez. Nagy sztár Szerbiában, gyerekként a TV-ben láttam, még mindig fel tudom idézni az érzést, amit kiváltott belőlem: meghatóan örömteli pillanatok voltak azok. Részint miatta választottam a harmonikát. Anyukám azt mondta, bolond vagyok, amikor meghallotta, hogy épp ezt a hangszert szeretném. Gitározni lehet, hogy jobb buli, a lányok is a gitárosokért vannak oda, ennek ellenére nem bántam meg a döntésem.

Continue reading ...

„Nem fenti hatalmak döntenek a Gödörről, legfeljebb az Erzsébet téri Kulturális Központról”

A Trafó és a Tűzraktér után a Gödörnek is mennie kell


Az UNI-CO építésziroda tulajdonában álló Gödör Klub vezetősége január 17-én értesült arról, hogy addig benyújtott komplex terveiket, javaslataikat elutasították, és február 1-jén el kell hagyniuk az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park területét. A kulturális központot februártól a szomszédos Design Terminállal egy vagyongazdálkodási egységként kezelik majd, s a Terminál felel mindkét hely programjaiért. A Trafó és a Tűzraktér esete után egy újabb sikeres művészeti központnak kell politikai döntés miatt elhagynia korábbi helyét.
logogodorkluberzsebetterfekvo.jpg

Continue reading ...

Mese felnőtteknek

Tavaly év végén a világ élvonalába tartozó animációs kis- és egész estés filmek tárházával bővíthettük filmes ismereteinket Budapesten az Anilogue filmfesztiválon. Az eseményen ismét bebizonyosodott, hogy határtalan lehetőség rejlik az animációban. Olyan extrák megjelenítésére alkalmas (természetfeletti erő, rugalmasság), amelyek a valóságtól elrugaszkodnak, de mégsem teszik a történetet hiteltelenné.


Az Anilogue-on az egész estés filmek versenyének különdíját a II. világháború emlékeitől menekülni vágyú váltóőr története az Alois Nebel kapta, a cseh fekete-fehér film az idei Velencei filmfesztiválon debütált. A fődíjat az Egy macska kettős élete nyerte, mely mű 2011-ben Franciaország legrangosabb filmművészeti díját, a Césart is megkapta, és népszerű volt a Berlinale és az Annecy fesztiválokon is. A film eredeti címe (Une vie de chat) szójáték egy francia kifejezéssel: une vie de chien, azaz a „kutya élet” a nehéz életre és bonyolult helyzetekre utal. A gyermekmesék és szuperhősök kedvelőinek a hetven perces film szórakoztató élményt biztosít: Dino nem egy átlagos macska, nappal szokványos életet él egy szeretett kislány mellett, aki édesapja halála óta nem beszél, míg éjjel betöréseknél segédkezik a jó lelkű Niconak, Párizs gazdag házaiban és hírhedt múzeumaiban.  A két világ találkozása indítja be a cselekmény bonyodalmát, amikor a kislány felfedezi az esti műszakban dolgozó macskájának titkos életét és veszélyes világát.

Continue reading ...

Családon belüli erőszak, vadnyugati párbaj, füstbement bankrablás

A Verzió dokumentumfilm hete után az EuShorts nemzetközi fesztiválja látogatott Budapestre, több olyan filmmel, amely megjárta a Sundance- vagy a Cannes-i fesztivál versenyprogramját is. A blokkok felosztása ugyan nem könnyítette meg az érdeklődök választását, a címek pedig nehezen segítettek a tájékozódásban, kárpótolt minket a felhozatal. Alternatív filmfesztiválként a szervezők idén is olyan alkotásokat választottak, amelyek kísérletet tesznek új filmnyelvi elbeszélésre, próbálkoznak a szokatlan dramaturgiával, és merész történetvezetéssel.

Habár több, Oscar-díjra jelölt kisfilmet is bemutatott az idei EuShorts, azok nem tűntek ki a forgatagból és újszerűség helyett a politikailag érzékeny, érzelmileg melodramatikus témákat részesítették előnyben. Ide sorolható a Na Wewe című kisfilm, mely a burgundiai háború viszontagságait fogalmazta meg humoros köpenybe burkolva, vagy a rákbeteg kisfiúról szóló rövidfilm is, melyben a fiú egyetlen kívánsága férfivá érni még a halála előtt (143-as kívánság). Az Egy fiú szerelme kivitelezését tekintve nem rugaszkodott el a hétköznapi sémáktól, ötlet és humor terén azonban annál nagyobb sikert ért el a közönség előtt: egy nyolcéves fiú annyira belezúg tanárnőjébe, hogy vadnyugati módon párbajra hívja annak barátját, és rádöbbenti a nőt választottjának hibáira.

Na Wewe

Continue reading ...

e-book: Kinek éri meg?

Világszerte tapasztalható jelenség a könyvforgalom hanyatlása, párhuzamosan pedig a digitális szövegek és könyvolvasók elterjedése, habár Magyarországon még gyerekcipőben jár a technika, illetve annak jogi háttere sem tisztázott. Felmerül a kérdés tehát: hova tovább? Ide nekem a legmodernebb iPadet és Kindle-t vagy hagyjanak a kütyükkel, én bibliofil vagyok? Az ötödik MEDIA Konferencián a kapcsolódó előadásra meghívott szakértők hallgatókkal karöltve többek között a tartalom jogvédelme és továbbadhatósága, a kiadói és terjesztői stratégiák kérdésfelvetésire keresték a választ.

e-book2.jpg
A beszélgetésre meghívták Gyuricza Esztert, a hazai kiadó és éllovas könyváruház, az Alexandra kiadóvezetőjét, dr. Bodó Balázs közgazdászt, aki az itthoni mérnökképzésben első osztályú Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi karának egyetemi adjunktusa, valamint Weiler Pétert, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetőjét.

Az előadók, mielőtt belevágtak volna, leszögezték, hogy a fiatalok egy digitális világban szocializálódtak, tehát természetes, hogy más elképzeléssel rendelkeznek a technikai újításokról.

Az eKönyv Magyarország – mesélte Weiler Péter – olyan megközelítéssel indult, hogy felkészítse az olvasókat egy, a nyugati országokban már ismert, új világra, amiben a hagyományos könyveket kiváltják a digitális szövegek. Hogy valóban eltűnnek-e a könyvek, vita tárgya, hiszen az előzetes elképzelések ellenére a rádiót sem törölte el a televízió, de a piac egyértelműen átalakulás alatt van. A cég nem a technikában hisz, hanem abban, hogy az emberek szeretnek majd digitálisan olvasni.

Continue reading ...

A remény nyomában

plakat.JPGVéget ért a nyolcadik Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, ami idén is számos hazai és külföldi érdeklődőt vonzott. A rendezvénynek idén is a budapesti Toldi mozi, a Cirko-Gejzír, az Odeon-Lyod, és az OSA Archivum adott otthont. Aki kiigazodott a címekkel túlzsúfolt programfüzet és a négy különböző helyszínen kialakított vetítési rend útvesztőjében, az joggal vehetett részt a filmek utáni közönségszavazáson. Ennek megfelelően a közönségdíjat a Jan Tenhaven rendezésében készült, Az ősz aranya (Autumn Gold) című dokumentumfilm vitte el, mely öt idős, de máig is versenyképes atlétáról szól, míg a legtöbb szavazatért járó különdíjat, a Magyarországon egyedülálló Baltazár színház értelmi sérültek alkotta társulatáról készült Varázslatos gladiátorok (Wonderful Gladiators), és rendezője, Kabarcz Zsófi kapta.

A kínálat rendkívül változatosnak bizonyult, a világ minden tájáról láthattunk kreatív, újszerű dokumentumfilmeket. Megismerhettük a 26 éves Jesúst, aki múltbéli traumájáról mesélt: hogyan molesztálta őt 11 évesen egy katolikus pap, és ennek milyen pszichés következményeivel kellett szembenéznie (Agnus Dei: Isten báránya). Nyomon követhettük a szigorú szabályok között nevelkedett és otthonukból elszökő mormon fiatalokat (A kárhozat gyermekei), valamint olyan megdöbbentő, valódi felvételeknek lehettünk tanúi, melyek a német náci párt felső vezetésébe tartozó Adolf Eichmann bírósági tárgyalásának megrázó képsoraival szembesítettek (A specialista).

Continue reading ...

Őszi unaloműző

Nem érdemes azon méltatlankodni, hogy becsípődtünk az indián nyár és az advent közé, hiszen a késő ősz sem egy eseménytelen időszak. Már ha teszünk róla! A Verzió dokumentumfilm fesztivál mellett újabb négy programot ajánlunk. A karácsony utáni sóvárgásnak határozottan a fiókban a helye!

Budapest Fridge

fridge szimplaEzen a héten Budapest egyetlen nagyszabású téli fesztiválja okkupálja a Városligeti Műjégpálya területét. A Fridge magja egy komplex meghívásos és open freeski és snowboard verseny, 15 meghívott rider és 15 várólistáról bekerült rider összecsapása. Tavaly debütált a rendezvény 40 000 fős látogatottsággal, idén még jelentősebb zsezsgésre lehet számítani. Az esti bulik hangulatát többek között a Pendulum Dj Set, a Scooter, az Infected Mushroom és Parov Stelar szavatolja. Csalatkozni az sem fog, aki szeretne ízeiben is az alpesi hideg időjárásnak megfelelően táplálkozni: gasztrosor lesz. No meg forralt bor- és pálinka utca.

Pralinétúra

bonbon.jpgA Pralinétúrának a budapesti Csokoládémúzeum ad otthont. Saját kezűleg lehet csokit fabrikálni, díszdobozba rendezni és díszíteni. Az idő előrehaladtával forrócsokit kézbe kapva a vetítőterembe vezényelik a túrázókat, ahol az édesség történetéről mutatnak be filmet. Nassnak drazsét szolgálnak fel, később kvízben lehet vetélkedni további bonbonokért. Akit nem rémiszt az émelygés, vállalkozhat a prémium kiadásra, mely Fejedelmi túra névre hallgat.

Gólyabálozás

peep-toe.jpgCsak módjával a pralinékkal, csak ne olyan sietősen a gólyabatyu felrántásával, ugyanis még javában az egyetemi gólyabáli szezont tapossuk! Nem mindenki lelkesedik az ilyenforma bohóckodásért, de nem árt próbát tenni. Télvíz idején is peep-toe cipőt húzhat az amúgy otthonülő lélek, és a gólyabálon kiszámítható társaság fogadja. Például ott az ELTE BTK november 18-i eseménye, valamint a BME VIK tematikus gólyabál ugyanezen az estén. 25 év felett mindenképpen ellenjavallott!

Crazy Horse de Paris

crazyhorse.jpgA legendás Crazy Horse 1951-ben alakult Párizsban. Műsorszámaik a pikáns kabaré műfaj alapvetései. Gyakran dolgoznak együtt különféle művészeti ágak képviselőivel. Többek között festők, filmrendezők, díszlet- és divattervezők, illatkreátorok által megálmodott látványvilágokat valósítottak meg. Klienseik között találjuk Salvador Dalít, David Lynchet, Paco Rabanne-t és Karl Lagerfeldet. Még nem jártak Magyarországon teljes felállásban, november 10-11-én viszont az egész társulat delejezi meg Budapestet.

Szöveg: Puskás Ili
Fotó: fridge.hu, rox sm, Jen SFO-BCN, inazakira

Közöd van hozzá!

Kezdődik a 8. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál

logo_zold.jpg
Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált, mely november nyolcadikától kezdődően ígéretes külföldi és magyar dokumentumfilmekkel jelentkezik Budapesten. A 26 országból hazánkba érkező, több mint 60 filmet levetítő eseményt Enyedi Ildikó filmrendezőnő nyitja meg kedden este. A Verzió különleges vezérfonala idén az „átalakulás”, ami az erdélyi roma gyerekek szegregációjáról szóló, "A mi iskolánk'' című nyitó filmben is megjelenik. A dokumentumfilmek jórészt olyan hétköznapi emberek sorsát mutatják be, akiknek életét katonai konfliktusok, a globalizáció, a múlt vagy a meglepő személyes választásuk alakította. Akár rólunk is mesélhetnének ezek a történetek, ezért is fogalmaz úgy a fesztivál szlogenje: "Közöd van hozzá!"

Kiemelt program lesz Helena Třeštíková, cseh rendezőnő filmjeiből összeállított, „Ablakok a múltra: A Balkán háború emlékei” nevet viselő retrospektív sorozat. A rendezőnő újszerűen, több évet átölelve dokumentálja szereplői életét, felidéződnek a jugoszláviai háború traumái, illetve betekintést nyerhetünk olyan archív felvételekbe is, melyek érdekfeszítő történeteik mellett a dokumentum és a valóság viszonyát elemzik. Idén is megrendezik a Vizuális Laboratóriumot. A laboratórium célja egyfelől a látogatók vizuális képességeinek fejlesztése, valamint az a kérdés megválaszolása, hogy miként használható fel oktatási célokra a dokumentumfilm, és milyen sikerrel tudják ábrázolni a társadalmi problémákat. Idén két oktató a torontói egyetemről, Thomas Lahusen és Gulzat Egemberdieva lesznek a Laboratórium díszvendégei, Az ideiglenes ország című filmjüket hozzák el. A középiskolások számára ingyenes programmal szolgál a Diákverzió, ahol szabadon és őszintén alkothatnak véleményt, fogalmazhatják meg kritikájukat az izgalmasabbnál izgalmasabb, napjaink problémájára reflektáló dokumentumfilmekről.

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál központja a budapesti Toldi mozi, de lesznek vetítések a Cirko-Gejzír és Odeon Lloyd mozikban is. Filmkritikákkal, interjúkkal pedig itt, a blogon is találkozhattok majd.

Szöveg: Schlachta Fruzsina

„Soha nem gondoltam, hogy le kell menni kutyába”

Interjú Hobóval a Kopaszkutya Kettő utolsó forgatási napján

Harminc évvel a kult-státuszt bíró Kopaszkutya után nem második rész rendezésére adta a fejét Szomjas György: visszatekintést fogalmaz meg a film nyelvén, mely számot ad az elmúlt évtizedekről egy dokumentum-, koncert- és játékfilm elegyéből álló hibrid műfaj formájában.

Hobo_Szomjas.jpg

„30 év, a blues és mi”

A Kopaszkutyát egymillióan látták a hazai filmszínházakban, a Hobo Blues Band tavaszi dupla búcsúkoncertjére pedig összesen 22 ezer ember látogatott el, ami megelőlegezi a Kopaszkutya Kettő iránti masszív érdeklődést is.

"Érdekes lett volna pusztán játékfilmet készíteni, de amit képviselünk se nem trendi, se nem mainstream, így senki nem lát benne perspektívát, források híján vagyunk. A főszereplők visszanéznek a filmre és az elmúlt harminc évről számolnak be: hogy mit műveltek ez alatt. Ez érdekli a rendezőt, de a végső megvalósításában nem lehet tudni milyen formát ölt, mert egyelőre öt forgatási napon vagyunk túl. Jóhiszeműen állok hozzá, őszinte és mély dolgok lesznek benne szerintem" – mondja Hobo.

Continue reading ...

„A nyelviségem nagyon komoly zeneiségre épül”

Beszélgetés Kiss Erzsivel

Évekbe telik, mire megtanulunk beszélni, életünkben ez a kommunikáció fő forrása, így értetjük meg legtöbbször magunkat az emberekkel. Ennek ellenére mindig akad, aki felrúgja a konvenciókat. A nyelvtelen éneklésről, előnyeiről és hátrányairól beszélgettünk a műfaj legismertebb hazai képviselőjével, Kiss Erzsivel, az Egy Kiss Erzsi Zene énekesnőjével.

Honnan ered a „nyelvtelenség” ötlete?
Nincs minta, egyszerűen a gyerekkorból származik. Illetve, amikor színházban játszottam, akkor sokszor magukban a darabokban is lehetőség volt arra, hogy improvizáljak, afrikai nyelveket, dobokat utánozzak, mert számomra az afrikai nyelv ezeket az ütős hangszereket eleveníti meg, és nagyon sokszor ilyen hangutánzókat keresek. Tehát bennem voltak ezek a dolgok, és nemcsak az angolos, amit gyerekkorom óta művelek, hanem az arab, szláv ötletek, zenei elemek, énekek, amiket improvizáltam a színpadon. Ezek megerősítést kaptak a közönség, a rendező, Jeles András és a játszótársak részéről is, így egyre inkább haladtam azon az úton, hogy kialakítsam saját magamat.

Continue reading ...

- page 1 of 2

Entries feed