Persze nem indulunk el csak úgy, céltalanul. Alapos utánajárást, hosszas mérlegeléseket és kemény pályázati időszakot magunk mögött hagyva néhány héttel később, a tavaszi napsütésben szegezzük a tekintetünket a Nemzetközi Iroda hirdetőtáblájára…

Talán ha várok addig, nekem is lenne apropóm szebb, hepiendesebb postot írni erről a témáról, de most – 13 órával a pályázati határidő lezárulta előtt - még arra a bizonyos pályázati időszakra szánom a következő karaktereket:

A legjobb, ha már az elején nevén nevezzük a gyereket: Erasmus. Az EU oktatást támogató projektjeinek felsőoktatási alprogramja. Nemes célokkal, soha vissza nem térő lehetőségekkel kecsegtet. Gólyaként többször forgattam a tájékoztatófüzetet, mint a Giddens-könyvet. Oda-vissza tudtam a kritériumokat, már alig vártam, hogy végignézhessem az idei intézményi lehetőségeket. Elhatároztam (ahogy sok minden más tekintetében is erre a tanévre), hogy időben elkezdem, de nem is gondoltam volna, hogy ennek meghiúsulásában nem a lustaságomé lesz a főszerep.

A Nemzetközi Iroda honlapjának látogatottsági statisztikáit úgy novembertől fogva jelentősen javítottam, de minden alkalommal csalódottan kattintottam tovább: se intézményi lista, se követelmény. Majd egy csodás reggelen megérkezett a hírlevél, hogy Erasmus Info Day lesz az egyetemen ekkor és ekkor. Gyors programátalakítás, izgatottság, lelkesedés. Majd másfél óra a tömött előadóban, s percről percre növekvő elkeseredés. A tájékoztató előadás során a legfontosabb érdemi információ az volt, hogy december harmadikától – remélhetőleg – minden elérhető lesz a honlapon. Ja, hogy ez a nap már a pályázati időszak kezdete is? Hogy a szorgalmi időszak utolsó két hetében álljunk neki egyáltalán a lehetőségek feltérképezésének? Hogy a szóbeli forduló a vizsgaidőszak sűrűjében lesz? Nos, ez mind semmi ahhoz képest, ami harmadikán fogadott. Négy lehetőség össz-vissz. Két egyetem Finnországban, egy Norvégiában és egy Brüsszelben. A másik ösztöndíjas lehetőségről (CEEPUS) kiderült, hogy két héttel korábban félretájékoztattak minket, ugyanis BA-s képzésben résztvevők számára még nincs lehetőség itt pályázni, a tengerentúli lehetőségek pedig kizárólag önfinanszírozó képzések. Egyébként semmi személyes kifogásom nincs észak ellen, de amikor azt olvastam az Erasmus-honlapon, hogy „kedvedre válogathatsz közel 200 partner egyetem és 6 különböző tanulmányi nyelv között”, akkor őszintén megvallva, négynél valamivel többre számítottam.

A kedvenc részem a hírlevelek egyikéből: „Figyelem! Ha MÁSODÉVES vagy, akkor ne habozz, mert ez lehet az utolsó esélyed a pályázásra!! A jövőben a Bologna-féle képzésben Bachelor III. évesek már nem pályázhatnak!! Figyelem! Idén már ELSŐÉVESKÉNT is pályázhatsz!” Erre előbb miért nem gondoltak? Mi lett volna, ha eszükbe jut, hogy a BA-sek már itt vannak és majd akad köztük olyan, aki „erazmuszolna”? Mivel szerintem a múlt idejű feltételes módnak maximum csak a nyelvtanban van létjogosultsága, inkább ne is firtassuk ezt az előbbi kérdésemet, felteszek egy másikat: - ha már így alakult – vajon jár-e valamiféle kompenzáció szegény másodéveseknek például a második fordulóban? Ugyanis a pályázat két nagy részből áll: az első, aminek alig 13 óra múlva vége, arra terjed ki, hogy a legkülönfélébb jelentkezési lapokat, többletpontra való jogosultságot igazoló dokumentumokat és megjelölt intézményenkénti tanulmányi tervet leadjuk egy mappában a megfelelő koordinátornak. Ebben a fordulóban a fentebb már bemutatott kínálaton túlmenően másik kedvenc „akadályom” a tanulmányi terv, aminek lényege, hogy elmondom, miért lenne jó nekem és a választott intézménynek, ha azt a félévet ott tölteném. A tanulmányi programot a saját jövő évi úgynevezett operatív tantervünk alapján kell összeállítani. Azt hiszem, nem válok poéngyilkossá, ha már most elárulom, hogy ez jelenleg még nem elérhető. A második forduló az elsőéveseknek 55%-ban számít, míg mindenki másnak csupán 25%-ban, hiszen számukra ez a 30%-nyi különbség a tanulmányi eredményekből áll majd össze. Legalább azt a gesztust megtehették volna, hogy felajánlanak egy „legelőnyösebb alternatíva” vagy bármilyen más hangzatos névre keresztelt eljárást, hogy amelyikkel több pontot szerez ez a szerencsétlen másodéves, azt, illetve olyan arányban veszik figyelembe.

Aztán belémcsípnek, és rájövök, hogy álmodom.