Az új kormány kilátásba helyezte, hogy erőfeszítéseket fognak tenni annak érdekében, hogy Izland is csatlakozzon az Európai Unióhoz. Április 25-ig, az előre hozott választások időpontjáig, a kormány feladatait a szociáldemokraták és a zöldek végezték el a konzervatívok helyett. Míg tehát a konzervatívoknak távol kellett tartaniuk magukat a kormányzástól, a szociáldemokraták buzgón nekifogtak a csatlakozási javaslatok kidolgozásához. Eközben a centrista progresszív párt is megváltoztatta álláspontját, így már ők is támogatják az EU-hoz való csatlakozást. A baloldali zöldek pártja viszont továbbra is ellenzi a csatlakozást, ami még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hiszen a közvélemény-kutatások alapján a zöldek domináns párt lehet a szociáldemokratákkal való koalícióban. Most, hogy 60-ról 80%-ra nőtt az EU-csatlakozást támogatók száma a lakosság körében, a vita egyértelműen széles körű lett. Amennyiben a sziget végül csatlakozni fog, arra legkorábban 2011-ben kerülhet sor – mutatott rá legutóbbi hozzászólásában Olli Rehn bővítési biztos.

izl2 (Fotó: ©Gúnna/ Flickr- a híres Kék Lagúna, ami egyre zöldebbé kezd válni)

Elég zöld

Amennyiben Izland kérelmet nyújt be Brüsszelnek, a tárgyalások valószínűleg olajozottan zajlanak le. Az EU, közös halászati politikájának köszönhetően, igényelni fogja más államok „méltányos hozzáférését” az izlandi vizekhez, ami az izlandi halászati jogok lazulását vonja maga után. Izland már túl van két „tőkehal háborún”, ami a britek izlandi vizekre való belépését akadályozta meg. A halászati jogok kérdését az a tény is sikamlóssá teszi, hogy ez az iparág teszi ki Izland exportból származó bevételének 70%-át, így az azon kevés gazdasági ágazathoz tartozik, amelyik még mindig képes pénzt kicsavarni: az izlandiak nem lesznek hajlandóak mindezt feladni az EU-csatlakozás kedvéért. Ennek ellenére egy kompromisszumot végül kihalászhatnak a vízből. Málta csatlakozási tárgyalásainak esetében az országot biztosították egy szélesebb tilalmi zóna létrehozásáról; Izland esetében is szó lehet egy hasonló megállapodásról, vagy annak fokozatos, több évtizedes bevezetéséről.

izl3 Fotó: ©MikeLichtNotionsCapital.com/ Flickr

1995 óta a Függetlenség Párt vezette kormány Izlandot a szuverenitás bástyájaként kezelte, szembefordulva az EU által ellenzett adóversennyel vagy halászati politikával, aminek visszavonása a jólét hajóját jelentené a közép-atlanti térségben. Mi több, demonstrálva Izland külpolitikai függetlenségét, egyoldalúan csatlakoztak az USA vezette szövetségesekhez Irakban.

„Sziklaszilárd” vikingmodell

Grafikusan ábrázolva az EU-hoz való csatlakozás folyamatát, Izland be fogja ismerni azt, amit a világ többi része már tud: a ’vikingmodell’ sziklának ütközött. Az országban 2009-ben 9.6%-kal csökken az egy főre eső jövedelem, ami az egyik legnagyobb mértékű a békebeli Európában. A valuta értéke a felére esett az euróval szemben. Nemcsak az amerikai befektetők, az amerikai csapatok is kivonultak mostanra az országból, a Keflavik-nél lévő amerikai állomás pedig még 2006-ban bezárt. Talán nincs is láthatóbb jele Izland elszigetelődésének – annak az országénak, amelyik 2003-ban még büszkén csatlakozott a közel-keleti függetlenségi harcokhoz -, mint az, hogy tavaly nem mástól volt kénytelen kölcsönt felvenni, mint Dimitrij Medvegyev és Vlagyimir Putyin Oroszországától. A gazdasági válság megmutatta, hogy egy olyan kis országot, mint Izland, különösen kellemetlenül érheti az olyan gazdasági blokktól való távolságtartás, mint az EU, ami közös valutával, bizonyos fokú gazdasági koordinációval és regionális transzfer rendszerével rendelkezik. Izland EU-hoz való csatlakozása olyan, az Uniót elutasító országot is megmozdíthat, mint az Izlanddal szorosan együttműködő Norvégia, vagy az EU-ból 1985-ben kilépett, saját pozícióját újragondoló Grönland. Ha így lesz, a következő EU-bővítés már nem keleti, hanem északi irányt vesz.

Fordította: Rákóczi Balázs Link: http://www.cafebabel.com/eng/article/29784/iceland-crisis-next-step-brussels-eu-enlargement.html

Szerző: Maite de Sola