Az Európai Tanács hathavonta cserélődő elnöki pozícióját néhány éve úgynevezett „trió-elnökség” tölti be, először 2007 januárjában Németország, Portugália és Szlovénia hármasa látta el az elnöki feladatokat. Ezt követően Franciaországra, a jelenleg elnökségét gyakorló Csehországra és a júliustól sorra kerülő Svédországra esett a választás. 2010 januárjától pedig Magyarország mellett Spanyolország és Belgium lesz a trió tagja.

Az elnökség lényegében az Európai Tanács vezetését jelenti, ami azért fontos feladat, mert az aktuális elnök befolyásolhatja, milyen témák kerüljenek napirendre. A feladat tehát nagy lehetőséggel járó pozíció, a rá való felkészülés érthető módon több évet vesz igénybe. A magyar-spanyol-belga trió tavaly májusban kezdte meg az együttműködést, amikor Brüsszelben egyeztettek a tervekről, majd szeptemberben Madridban tették ugyanezt. Ez év eleji budapesti találkozón véglegesítették a tervezetet, melynek bemutatására novemberben kerül sor. Az önálló magyar tervezet 2010 áprilisában kerül a nagyközönség elé.

A három tagállam közös logó megtervezésére is kiírt egy pályázatot, amelyet mindhárom ország képzőművészeti és iparművészeti felsőfokú intézményeinek hallgatói között hirdettek meg. Mindegyik országból 10-10 továbbjutót értékelt a szakmai zsűri, illetve bárkinek lehetősége volt leadni a szavazatát a neki tetsző pályaműre.

Az önálló magyar elnökségig ugyan még több mint másfél évet várni kell, de már januártól fontos szerepet kap az ország a trió együttműködésének köszönhetően. Fontos azonban leszögezni, hogy az elnökség nem egy-egy ország önálló beleszólását jelenti az uniós ügyekbe: a feladatok csaknem 85%-a kötött, azaz az Európai Unió által előírt program, melynek megvalósításában nagy szerephez jut az éppen elnökségi pozícióját betöltő tagállam. A következő periódusban fontos szerephez jut Horvátország, az energiapolitika, a 2013 és 2020 közötti költségvetés, két újabb schengeni csatlakozás és a Lisszaboni Stratégia lejárta. Ez utóbbira 2010--ben kerül sor, az újabb Stratégiát pedig akár Budapest Stratégiának is nevezhetik majd, hiszen az aláírások helyszínéül mindig az éppen soros elnökségi tagország szolgál.

Horvátország csatlakozásáról már évek óta szó van Brüsszelben, Zágrábban és így Budapesten is. Ismeretes, hogy Magyarország a horvát csatlakozás mellett voksol – szemben például a nagy öregekkel, mint Németország vagy Franciaország, akik egy időre lazítanának az Unió egyre többeket magához szorító karján. Horvátország mindennek ellenére pozitív megítélésben részesül, a szomszédos ország csatlakozására pedig szintén 2010-2011 környékén kerülhet sor. (A többi balkáni ország, mint Montenegró, Macedónia, kis mértékben Szerbia csatlakozását a közeljövőben nem tartják elképzelhetőnek.)

A Bulgáriát (újra)felfedező magyar nyaralók számára minden bizonnyal jó hír, hogy – ha a céldátumra valóban sikerül minden kritériumnak megfelelni – a tengerparti országot 2011 márciusától vám- és határellenőrzés nélkül lehet meglátogatni. A schengeni szabályok szintén érvényesek lesznek a román – EU-tagország határok mentén is, ami az ott élő magyar kisebbség életét döntően befolyásolhatja.

Már a cseh elnökség is erősen fókuszált az energiapolitikára, melynek folytatásaként a spanyol-belga-magyar elnökségi trió még inkább szeretné elmélyíteni a kapcsolatot a keleti partnerekkel, elsősorban Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal. Fontos cél, hogy megszüntessék a keleti tagállamok orosz gázfüggőségét; a Nabucco gázvezeték Magyarország számára azért is rendelkezik prioritásokkal, mert a Mol is részt vesz a projekt megvalósításában, nem beszélve arról, hogy az egyik elosztópontot Magyarországon kívánják elhelyezni.

A következő hétéves költségvetés kialakítása is ezen időszakra esik, a 2020-ig meghatározó költségvetési politika szintén meghatározó fontossággal bír az összes tagállamra nézve.

A 85%-os kötöttség tehát adott, a 15%-os szabad mozgás viszont Magyarország prioritásaira fókuszál. A magyar elnökséggel foglalkozó parlamenti és kormányzati testültetek jelenlegi elképzelései szerint a víz, a regionalizmus és a kulturális együttműködés kaphat főbb szerepet.

Az Európai Unió már korábban előírta, hogy minden egyes tagállamnak 2009 végéig egy tervezettel kell előállnia, melyben pontos leírások találhatók arra nézve, hogy lehet megóvni a felszíni és felszín alatti vizek jó minőségét. Magyarország a kezdeményezést különösen fontosnak tartja, egy általános tervezet mellett elő akar állni egy a Duna, a Dráva, a Tisza és a Balaton vizének jó állapotának megőrzését, adott esetben javítását megcélzó programmal. Mindemellett szóba került egy, az egész Duna-medencére kitérő tervezet megvalósítása is.

A másik fontos téma a magyar elnökség során a regionalizmus lesz, amely komplexitásával kikerüli azt, hogy csak a kisebbségi jogokkal foglalkozzanak. A négypárti parlamenti munkacsoport társelnöke, Mesterházy Attila (MSZP) – megemlítve a másik társelnök (Németh Zsolt - Fidesz) és a másik nagy párttal való együttműködés fontosságát – elmondta: "Közösen támogattuk, hogy a regionalizmus komplex megközelítésben kerüljön napirendre, így például külön hangsúlyt kellene, hogy kapjanak a határon átnyúló együttműködések és különböző fejlesztések".

A felkészülés tehát elkezdődött, a 700-800 fős elnökségi munkacsoport tagjai már a tavalyi év vége óta külön képzésben is részesülnek. A nyelvi (angol és francia) felkészítő kurzusok mellett többek között tárgyalástechnika, illetve különböző kompetenciák elsajátítását megcélzó tanfolyamokon vesznek részt a kiválasztott szakemberek.

2011. január elsejétől június harmincadikáig tehát Európa szeme Magyarországon lesz: a lehetőség adott, csupán élni kell vele.