Hazánk energiafüggőségi mutatója - valamennyi energiaforrást tekintve - 62,5, miközben az uniós átlag (EU-27) 53,8 százalék. Ez az energiafüggőségi arány azt mutatja, mekkora egy ország nettó energia importja a bruttó hazai felhasználáshoz és tároláshoz képest. Az Eurostat által számolt index így elsőre talán tudományosnak tűnik, közelebbről megvizsgálva viszont személyes életünk szintjén is jelen van. Minél magasabb ugyanis az index, annál kiszolgáltatottabbak egy ország állampolgárai. Gondoljunk csak arra, amikor a Gazprom elzárta az ukrajnai gázcsapokat januárban, és Magyarország gázellátása veszélybe került a hideg télben. Az EP-jelöltek igyekeznek megakadályozni a hasonló incidenseket az elkövetkező öt évben.

 

Energiafüggőség

energy_1.jpgenergy_2.jpg
Forrás: Eurostat

 

Hálózatosítás

Magyarországon a fosszilis energiahordozók - kőolaj, földgáz – aránya a meghatározó. Energiamixünkben a megújuló energiaforrások aránya csupán 5,1 százalék az Eurostat 2006-os adatai alapján. Ennek a szintnek 2020-ig el kell érnie az Európai Unió által meghatározott 13 százalékot.

Megújuló energiaforrás aránya

Az MSZP szerint az arány rövid távon nem fog megváltozni, így a magyar energiaigény csak akkor elégíthető ki, ha valamennyi lehetséges forrást bővítjük. A gázfüggőség csökkentése érdekében a párt segítené a magyar gázvezeték-hálózat összekötését a szlovák és a román hálózattal, a horvátországi gáz-terminálokkal, valamint újabb gáztározót építene. Emellett bővítené a paksi atomerőművet.

Ezzel szemben az LMP-Humanista Párt az energiafüggést elsősorban úgy akarja csökkenteni, hogy a véges készletű fosszilis energiahordozókról áttér a megújuló energiára; hiszen a napenergia, a biomassza, a geotermikus energia hője már országhatárainkon belül van. A kistérségi energiatermelő hálózatrendszert pedig egy „Európai Szuperhálózatban” teljesítené ki.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt EP programjában ugyancsak szerepel a térség elosztóhálózatainak összekapcsolása. Új energiaforrásként ők is szorgalmazzák a megújuló energiaforrásokat, valamint a cseppfolyós gázt. Ez utóbbihoz azonban egy költséges külön vezeték kiépítése szükséges.

 

Diplomáciai és pénzügyi befektetések

A Fidesz az energiahatékonyság javítása érdekében támogatja az energiahatékonysági beruházásokat, illetve energetikai vonatkozású K+F programokat indítana. Az MSZP hasonlóképp ösztönözné a hazai energia-előállítást célzó beruházásokat.

Az Európai Unió az Inogate (Interstate Oil and Gas Transportation System) nemzetközi együttműködésben próbálta megteremteni az energiaellátás biztonságát az elmúlt öt évben. A függőség minimalizálását azonban nem nemzeti vagy uniós szinten kell szorgalmazni. A régió versenyképességéhez ugyanis elengedhetetlen egy egységes európai energiapolitika kidolgozása. Ebben valamennyi magyar EP-jelölt egyet ért.