Harmadszorra is feltéptük a sátrunk tépőzárát, s tanulva az előző napok tapasztalataiból, elsőként a négy babzsákfotelt, majd a sárga kismedencét tettük ki a valaha-zöldebb-volt főre. Utána a Speaker’s Corner-t állítottuk fel, legalábbis ami megmaradt belőle. Ugyanis a hungarocell tábla az éjszaka folyamán új, eddig még fel nem derített helyre költözött.

A korán kelő szigetlakók, köztük visszatérő lelkes pecásaink, a medence köré gyűltek, mások pedig a pokrócainkon törölgették a csipát a szemükből. A fesztivál utolsó napján már nem is lenne szükség karszalagra ahhoz, hogy valakiről megállapítsuk: napijeggyel érkezett vagy már egy hete viseli csuklóján a jelet. Szomszédaink sátra pár órával később hasadt fel, addig az előttük lévő területet is a hozzánk benézők töltötték meg.

A koradélután elfogyasztott reggelijük után velünk/nálunk sziesztázókat néhány tíz méterrel odébb invitáltuk, a Civil Játszótérre, ahol további érdeklődők várták mai programunkat. Fél háromkor kezdetét vette egy közel másfél órás vita az illegális tartalomletöltésekről Harcsa Veronika, Bodó Balázs, Jeszenszky Zsolt és Ormós Zoltán részvételével. Bár a hűség igencsak megtizedelte a hallgatóságot, aki állta a meleget és a nagyszínpad zaját, egy nagyon érdekes és informatív beszélgetésnek lehetett szem- és fültanúja. Mint megtudtuk, az illegális zeneletöltés Magyarországon néphagyomány - merthogy amit ingyen is meg lehet szerezni, azért minek fizetni - , meg azt is, hogy a zenészek maguk is szép számmal töltenek le zenéket a netről. Bár történtek kísérletek a helyzet megváltoztatására - pl. olyan on-line zeneáruházak létrehozásával, ahol kedvez? áron juthat hozzá egy-egy zeneszámhoz vagy albumhoz a közönség -, úgy tűnik, amíg a fejekben nem változik semmi, itthon továbbra is divat marad letölteni. A kerekasztal-beszélgetés alapján a témában készül? cikk hamarosan megjelenik a magazin hasábjain is.

A forróságtól kissé elpilledve tértünk vissza a sátrunkhoz és bár csapatunk létszáma idejekorán megfeleződött, egészen mostanáig álltuk az érdeklődők rohamát. Hamarosan újra összezárjuk a ponyva tép?zárát, immár csak egy vár romjait és négy műanyag széket takarva el az utolsó estén résztvevők szeme elől.