2009. október 8-án. Herta Müller 1953. augusztus 17-én született Romániában, a bánsági Nitzkydorfban. Életét egészen 34 éves koráig, a német kisebbség részeként, ebben az országban töltötte. A temesvári egyetem germanisztika - romanisztika szakán szerzett diplomát. Ezután tolmácsként és tanárként dolgozott. Miután elbocsátották fordítói állásából, Németországba költözött, ahol azóta él, ír, egyetemeken tanít és a Német Akadémia nyelv és szépirodalom részlegének tagja. Eddig három elbeszéléskötete és négy regénye került kiadásra, melyek mindegyikét áthatja saját élettapasztalata a diktatúráról, az egyén elnyomásáról, az otthontalanság érzéséről, valamint a Ceaucescu rendszer okozta szenvedésről. Herta Müller a 12. női Nobel-díjas és a 10. német állampolgár, aki elnyeri a 970 ezer euros pénzdíjjal is járó elismerést. Az írónő a „költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával ábrázolt otthontalanság érzését” juttatja kifejeződésre munkáiban, amelyek közül legújabb „Atemschaukel” című regénye, Oskar Pastirov költő életútját veszi alapul. A szovjet munkatábort is megjárt költő szóbeli emlékezéseit lejegyezve, Herta Müller hiteles, a diktatúrát és a német kisebbség Romániából a Szovjetunióba történő deportálását ábrázoló történetet hozott létre. A Nobel- díjról Herta Müller egyrészt azt nyilatkozta, hogy még nem igazán hiszi el, másként pedig a rá jellemző szigorúsággal jegyezte meg: „az íróknak nem jelenthet státuszt a Nobel- díj .” A díjat inkább, mintegy elismerésként, de nem a saját inkább a téma elismeréseként értelmezi. Nagyon örül annak, hogy az őt foglalkoztató téma ilyen szintű elismerésben részesül. Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott, hogy az idei irodalmi Nobel-díj jutalmazottja nagyon megérdemli a kitüntetést, hiszen „olyan emberről van szó, aki a diktatúrát, az elnyomást elszenvedve, félelmei ellenére hihetetlen bátorsággal bír”.

Írta: Vígh Viktória, Budapest