A Benjamin Button effektus: Klaus megnyitja az utat Lisszabon felé

A hónapokon át tartó blokád után, Václav Klaus, a cseh elnök utolsó európai államfőként november 3-án aláírta a Lisszaboni Szerződést. Előzőleg a brunoi Alkotmánybíróság elutasította az ország néhány konzervatív szenátorának a szöveggel kapcsolatos beadványát. Nagy várakozások övezik az EU reformját, ami most életbe léphet az említett Szerződéssel, erre reagál a dán, a lengyel, az olasz és a cseh sajtó.
Berlingske Tidende – Dánia
A Berlingske Tidende című lap üdvözölte, hogy a Lisszaboni Szerződés cseh aláírásával az EU végre nagyobb összhangban dolgozhat és reagálhat a jövőbeni kihívásokra. „Miután az utolsó tagország, a Cseh Köztársaság tegnap aláírta a Lisszaboni Szerződést, Európa megkönnyebbülten fellélegezhet. Egy hihetetlenül kimerítő és bürokratikus folyamat után az EU 27 tagországa elérte a szerződés elfogadását, mely valóban összefogja az országokat különböző területen és megteremti a lehetőségét, hogy rugalmasabb egységben dolgozzanak … a nagyszámú nemzetközi fenyegetettségben. A Lisszaboni Szerződés elfogadásával jelentősen megkönnyíti a közös megoldások meghozatalát a klímaprobléma, a globalizáció kérdésében és a nemzetközi kooperáció terén”
Dziennik Gazeta Prawna – Lengyelország: Csak az első lépés a közös hanghoz
A cseh elnök, Václav Klaus a Lisszaboni Szerződés aláírása után a Dziennik Gazeta Prawna az EU-t erős intézmények felállítására szólítja fel: „A Lisszaboni Szerződést elfogadták. Nélküle az EU nem csak megrekedne az úton, de elkezdene visszafejlődni egészen a nagyhatalmak első csoportjáig. De a Szerződés természetesen csak az első lépés. És most meg kell tölteni tartalommal és ellátni az EU-t erős intézményekkel. Nem véletlen egybeesés hogy az USA már nem Európát tartja a legfontosabb partnerének. Ez főleg azért történik így, mert az Öreg Kontinens már nem rendelkezik semmilyen döntési képességgel és a nemzeti politikusok hátráltatják egymást. Washington egyszerűen csak egy beszélgetőtársat nélkülöz, aki egy hangúan beszélne.” Andrzej Talaga
Il Sole 24 Ore – Olaszország: Ne durrantsunk pezsgőt
A gazdasági lap, az Il Sole 24 Ore az amerikai író, F. Scott Fitzgerald alakjára, Benjamin Buttonra alapozva magyarázza, hogy a Lisszaboni Szerződés már hajlott korú. „Nem mint egy álom-alkotmány, legkevésbé sem mint a 27-ek Kormányainak egy elengedhetetlen kézikönyve, az új szöveg 8 év vajúdás után született meg. … Ne durrantsátok még el a pezsgőt. (Mi), mint Benjamin Button apja – Scott Fitzgerald szereplője, aki életét a végétől a kezdetéig éli – a bölcsőben egy öreg embert találunk tele ráncokkal és nem egy 27 lelkű eleven újszülöttet … De a képviselőhelyek mohó szétosztásából nem következik… fejlődés. … Európának gyorsan magára kellene találnia, hogy megelőzze a hanyatlást. Nincs előttünk az egész élet, ahogy Benjamin Buttonnak, hogy megfiatalodjunk.” Enrico Brivio
Právo – Cseh Köztársaság: Egy megfordítható állami szuverenitás

„Európáról egy nagy súlyt vettek le”, hangsúlyozza a baloldali újság, a Právo, miután a Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága kijelentette a reformszerződés és az Alkotmány közti összeférhetőséget és Václav Klaus elnök aláírta. „Mindennel együtt megtartotta elutasító álláspontját és keményen kritizálta az alkotmánybírákat. Hangsúlyozta, hogy a Cseh Köztársaság veszít szuverenitásából. … Kétség kívül, nem létezik határtalan állami főhatalom. Az állam hatalma nem tűnik el, mint a szüzesség; állami döntéseken keresztül visszaszerezhető. … A rágalmazóknak nincs igazuk, mikor azt bizonygatják, hogy Európa fejlődése kontrolálhatatlan folyamat és a Cseh Köztársaság akaratától független. Csak ha a törvényhozók és a kormány szabad utat enged, akkor veszíthet az állam a szuverenitásából.” Petr Uhl
The Irish Times – Írország: ’David Cameron nem hagyja annyiban a brit-EU kapcsolatot’
A torryk, a brit konzervatív párt harca Európával folytatódik a reformszerződés elfogadása ellenére, véli a The Irish Times című lap. „Azt mondják, hogy a (brit konzervatív) pártvezető, David Cameron hajlandó elismerni, hogy a végrehajtott ratifikációval az ügy (egy újabb népszavazásé) már irreleváns. … Az ő kései kibékülése a Szerződéssel kétség kívül nem jelenti, hogy ha hatalomra jut, békében hagyná Nagy-Britannia és az EU közti kapcsolat ügyét. A torryk továbbra is elkötelezettek abban, hogy (állami szinten) hazatelepítsék a legfontosabb brüsszeli hatalmakat. … Sajnálatosan úgy tűnik …, hogy bár a tinta megszáradt a szerződésen, az ígéret, hogy ez véget vet az EU-n belüli egy-generációs alkotmányos/intézményes vitának, egy puszta vággyá csökken. Nem egy kecsegtető perspektíva.”
Fordította: angolról és spanyolról Siposs Csilla - Budapest/Magyarország
Szerző: eurotopics
Link: http://www.cafebabel.co.uk/article/31797/benjamin-button-effect-klaus-lisbon-treaty.html
Képek: ©cafebabel.com/ EP és (©flickr.com/photos/quinnanya/




