A felkészülés

A 2011. első félévében a tagállami státuszból ideiglenesen az Unió elnökévé lépünk elő. Bár Magyarország még csak első alkalommal fogja betölteni ezt a szerepet, így a tapasztalat és rutin hiányától szenved, a felkészülés példásan korán, már 2008-ban megkezdődött a Külügyminisztérium irányítása alatt.

A stáb

Az elnökségi stáb kialakítása a végéhez közeledik, a tervezett létszám 85%-a (több mint hatszáz fő) kiválasztása megtörtént. Első két körben a Minisztériumokból kerültek kiválasztásra azok a szakemberek, akik eddig is valamilyen EU-val kapcsolatos területen dolgoztak, illetve azok, akik valamilyen továbbképzésben részesültek az új feladat ellátásához. A fennmaradó posztok elnyerése külső pályázatoktól függ. Valamint egy spanyol és egy belga diplomata már hazánkban dolgozik, hogy segítse a közös munka koordinálását.

Jelenleg a szakemberek felkészítése zajlik: angol és francia nyelvórák, tárgyalástechnika angolul, EU-s eljárási ismeretekről és közösségi jogról szóló előadások szerepelnek „órarendjeikben”.

Az elnökségi program

Az ajánlások alapján a mindenkori elnökségnek olyan szakpolitikára érdemes fókuszálnia, amely profiljába és kompetenciájába illik. Ilyen alapon Magyarországnak az édesvíz-problémát kellene előtérbe helyeznie, egyrészt a téma aktualitása és országunk kedvező geopolitikai fekvése miatt, másrészt a téma jellege szerint könnyen kombinálható más kérdésekkel, mint az egészséges élelmiszerek, a környezetvédelem, a regionalizmus és vidékfejlesztés.

Előreláthatólag elnökségünkkel közel egy időben számos nagy léptékű munkaterv fejeződik be: a lisszaboni program, a hágai program vagy az EU környezetvédelmi programja; ekkorra lezárulhatnak a horvát csatlakozási tárgyalások is. Így a trió stratégiai projektjében Magyarország a következő témákat kívánja szerepeltetni: • Lisszaboni stratégia új szakasza, a Budapesti Stratégia: a Lisszaboni Stratégia 2010-ben jár le, így már a spanyol elnökség idején megkezdődhet kiértékelése és egy újabb kialakításának folyamata, mely valószínűleg épp a magyar elnökség alatt ér majd véget. • Energia és klímapolitika: az uniós energiaszektor liberalizálásának végrehajtása szintén a triónk feladata lehet. A stratégiai célként megfogalmazott „energiaforrások diverzifikációja” az újabb forrásországok bekapcsolását vetíti elő, vagyis megnő a kérdés külpolitikai dimenziója. A cél, hogy enyhítsék az EU energiafüggőségét, mely elsősorban a kelet-európai országokat érinti, többek között a Magyarország számára is kiemelt fontosságú Nabucco projekten keresztül. • Új, többéves pénzügyi keret: a 2013-2020 közötti költségvetés egyik nagy kérdése az lesz, hogy politika alapú költségvetést vagy költségvetés alapú politikát kívánnak. • Bővítés, Nyugat-Balkán európai integrációja: Horvátország 2011-re valószínűleg már készen áll a csatlakozásra. Bár Macedónia is tagjelölti státuszú, ám sok esetben nem felel meg a feltételeknek, valamint a Görögországgal zajló névvita sem javítja esélyeit. Montenegró is benyújtotta csatlakozási kérelmét, amellett Szerbia is ezen a lehetőségen gondolkodik. Várakozások szerint az Unió követező bővítésekor Horvátország mellett Izland lehet a 29. tagállam. • Európai szomszédságpolitika • A poszt-hágai program: a hágai program felülvizsgálata, melynek kialakítására már a svéd elnökség ideje alatt sor kerülhet, így valószínűvé válik a Stockholmi Program elnevezés. Azonban a jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló terv megvalósítása a mi triónkra vár. • Románia és Bulgária schengeni csatlakozását 2011-re tűzte ki, habár fejlődése elmaradt a várakozásoktól. Jóllehet, a feltételek nem teljesítése esetén a keleti határnyitás elmaradhat, Magyarországnak érdeke befolyásolni az uniós döntéshozatalt, többek között a magyar kisebbségre való tekintettel.

A fent felsoroltakon kívül természetesen még számos más téma is felmerülhet. Az elnökség arra is lehetőséget biztosít, hogy az uniós ügyeken túl bővíthessük az uniós polgárok ismereteit hazánkkal kapcsolatban.

Mondhatnánk, ha már egyszer a középpontban van az ország, akkor bizony próbálja meg a lehető legjobban kihasználni, hosszú évekre előre tervezve. Politikai téren a lehető legjobb promóció az lehetne, ha az éppen aktuális nagy kérdésekre sikeres megoldással tudnánk előállni. Az elnökség kiemelkedő feladatának tekinthető a lakosság tájékoztatása az uniós ügyekről, ismereteik bővítése, az uniós elkötelezettség fokozása, az aktív uniós állampolgárság adta lehetőségek tudatosítása.

Ahogy Miguel Ángel Navarro Portera spanyol európai-ügyi államtitkár fogalmazott „csoportunk kétségkívül optimális erőforrásokkal rendelkezik ezekhez a feladatokhoz. A tagállamok változatos csoportját alkotjuk: köztünk van egy nemrég csatlakozott közép-európai partner, az uniót alapító hatok egyike és egy „veterán” nagy tagállam.”

A helyszínek

A rendezvényhelyszínek kiválasztása már egy országos konferencia esetében is igen nehézkes, ám európai viszonylatban még bonyolultabbá válhat. Alapos terepszemle szükséges, hogy megfelelő számú és minőségű szálloda álljon rendelkezésre, biztosított legyen a nemzetközi sajtótájékoztató helyszíne, a szinkrontolmácsolás technikai feltételei, a média kiszolgálása - csak hogy a legnyilvánvalóbbakat említsük. Ezek alapján, valamint a biztonság és a közlekedés kívánalmait figyelembe véve Budapest lesz az uniós rendezvények legfőbb helyszíne. A kisebb események színhelyéül három vidéki városban gondolkoznak: ezek Balatonfüred, Szeged és Visegrád.

Mivel egy-egy nagyobb konferencia, találkozó költsége a több millió eurót is elérheti, melyből Brüsszel csupán a fordítási költségeket állja, így természetesen minden elnökség igyekszik a technikai lehetőségeket kihasználva, de az elvárt minőségnek megfelelően, csökkenteni a kiadásokat. A repülés, delegációs autók, szállás, étkezés, terembérlés, biztonsági személyzet költségeit a technika segítségével lehet(ne) minimalizálni, mégpedig a távkonferenciák gyakorlati megvalósításával. A spanyol Telefónica társaság tanulmánya szerint az euro-távkonferenciák megvalósulásához mindösszesen két dolog hiányzik: a biztonságos telefonvonalak kiépítése és a tolmácsok bekapcsolása. Bár a spanyol elnökségnek ennek megvalósítására már nincs ideje, de talán a magyar időszakban már élhetnénk ezzel a lehetőséggel is.

Az arculat

Elnökségi hármasunk egy eredeti ötlettel állt elő. Az elnökség idejére nem csak a politikai álláspontjaikat hangolják össze, de az arculat szempontjából fontos elemeket is egyeztetik. Ezek közül a két legismertebb, leglátványosabb a logó és a honlap.

A logó elkészítésével kapcsolatos pályázat már lezárult. Az EU történetében először került sor arra, hogy a trió egy közös jelképet használ – félévente aktualizálva. A versenyen a három érintett tagállam képzőművészeti főiskoláin és egyetemein tanuló diákok vehettek részt és a különböző elvárásoknak megfelelő művekből először országonként 9-9-et választott ki a szakmai zsűri valamint plusz egy pályázó közönségszavazattal juthatott tovább. Az így kialakult 30-as nemzetközi mezőnyből 2009. február 12-én Budapesten döntött a zsűri a nyertesről, ám az eredményt csak később fedték fel. A pályázóknak egy komplex feladatot kellett megoldaniuk, hiszen mindhárom ország elnökségére kellett logót tervezniük, „amelyeknek meg kellett jelenítenie XXI. századi Európai Uniót, valamint annak polgárait, tartalmaznia kellett a csoportos elnökségre utaló motívumot, illetve a csoportos elnökséget alkotó országokra vonatkozó egyedi motívumokat is. Előírás volt továbbá, hogy a szimbólum könnyen felhasználható legyen, többféle méretben, anyagon, felületen és színben.”

2009. október 29-én fedték fel a nyertes logót a trió miniszterelnökei. A „Rubens” jeligével induló 23 éves belga Antoine Durieux pályamunkája nyerte meg a bírálók tetszését. Az Európai Unió „monogramjából” álló logó az Unió egységét és szolidaritását tükrözi, valamint kifejezi a trió országai közötti együttműködést és az azokra jellemző dinamizmus. A logó az „aktuális” nemzeti lobogó színeit jeleníti meg, ugyanakkor a vonalvezetés a szélben lengő zászlóra is utal. A kézzel írott stílus segítheti, hogy a polgárok még inkább magukénak érezzék az európai fejlődést, a trió munkáját. Valamint a jobb felső részen megjelenő – eutrio.es, eutrio.be és eutrio.hu – az elnökségi portál címeként is funkcionálnak.

A korábbi elnökségek gyakorlatától eltérően a spanyol–belga–magyar trió közös elnökségi honlapot (www.eutrio.eu) tervez működtetni, félévente változó arculattal. Így nem lesz probléma, hogy újabb weblapcímet kell „megjegyezni”, amellett jobban biztosítható az ott megjelenő információk koherenciája.

Az uniós elnökség egy nagy kihívás, amelynek képességeink szerint maximálisan kell megfelelnünk. Kiemelkedő az elnökségi országok eddigi együttműködése, remélhetően az eredményes csoportos munka továbbra is jellemző marad úgy a háttérben, mint a látványosabb momentumok esetében. Fontos azonban, hogy maguk a tagországok külön-külön is felkészüljenek. A nyelvismeretek megacélozása, a belső konszenzus elérése, a hatásos kommunikáció és a médiatámogatottság egyaránt segíthetné az elnökség sikerét. Magyarország egy hatalmas lehetőséget kapott – remek partnerekkel. Alkalmunk van bebizonyítani, hogy teljes jogú tagállam vagyunk és elég érettek a ránk rótt feladathoz, és meg tudunk állni a lábunkon.