A bolgárok viszonylag közönyösek. A cégek nagytöbbsége csak a legálisan elvárt legkisebb minimumot teszik meg a környezet érdekében vagy csak marketingfogásként használják a zöld tevékenységeket. Bár ellentétes lehet a benyomásokkal, a pénzügyi válság igazából előremozdította a fenntarthatóságot.

1. mítosz: A bolgárok nem tesznek semmit, hogy zöldek legyenek

Nem igaz. December 10-én Ivelina Vasileva, a bolgár környezetvédelmi miniszter asszony részt vett a 12. Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság bécsi ülésén a folyó védelmének segítéséért és a Fekete-tenger ökoszisztémájának megmentéséért. A Deutsche Bank legfrissebb információi szerint azt várják, hogy Bulgária számottevően felülmúlja a kyotoi célkitűzéseit, azaz az 1988-as emisszió kibocsátás 8%-os csökkentését a 2008-2012-es időszakra, elérve lehetőleg a 35%-os csökkentést 2010-re. Már 2002-ben a bolgár kormány elindított egy új energiastratégiát, melyet később 2007-ben megerősítettek egy törvényjavaslattal, mely az újrahasznosítható energia arányának növelését helyezte kilátásba/ígérte. Nagyszabásúnak hangzik? Fogjuk vissza a lelkesedést, mert 1988-ban még a kommunizmus sötét ideje volt, annak környezeti mulasztásával és a nagymértékű ipari szennyezéssel. Ráadásul a bolgár energia nagytöbbségét még ma is lignit használatával nyerik.

2. mítosz: Bulgáriában nincsenek környezeti szempontból fenntartható vállalatok

’Környezeti szempontból fenntartható’ a nulla környezeti hatás jelenti. Még csak a legbecsületesebb ügyvédek vették észre, hogy ezt meglehetősen nehéz elérni. „Amíg a gazdaságunkat nem orientáljuk újra, hogy a biológiai metabolizmust tükrözze, áttérve a „bölcsőtől a sírig” elvről a „sírtól a bölcsőig” elvre, addig nem sok minden van, ami hatásos lenne”, mondja a 32 éves Georgi Stefanov a WWF (Természetvédelmi Világalap) önkéntese. „Minden teherautónyi laptopból 18 kamionnyi hulladékot termelünk!” Nagyon kevés nemzetközi példa van az igazi környezeti szempontból fenntartható vállalatra, az Interfacen kívül, ami egy szőnyeggyártó vállalat, mely folyamatosan közelebb kerül a nulla-emissziós céljához.

A bolgár vállalkozások sajátos szemszögből definiálják a ’zöld’ fogalmát. A bányászati és ipari kiaknázás számára a ’zöld’ egyet jelent a törvényesen összeegyeztethetővel: „Ez egy költséges játék. Nem akarnak a túlzott szennyezés miatt súlyos büntetéseket fizetni vagy költséges, törvényes csaták részévé válni”, mondja a 32 éves Boyan Rashey, a Denkstatt ügyvezetője, egy fenntarthatósági tanácsadó. A kreatív marketing technikák felfújják környezeti céljaikat, hogy versenyelőnyhöz juthassanak a környezet iránt elkötelezetett ügyfeleiknél. A Telecom óriása, a Globul a zöld logóján kívül törekvő és megértő kampányt folytat: mobilok újrahasznosítása, a környezeti örökségvédelem – amit meg tudsz nevezni, megteszik.

3. mítosz: A krízis rossz a jövőbeni bolgár fenntartható politikáknak

Egykor a zöld szabályozás szükséges rossz volt. Manapság a vállalatok bármit megtesznek, hogy csökkentsék költségeiket az értékes munkaerő elvesztése nélkül. Így, a legegyszerűbb dolog, amit Bulgáriában tehetnek a fenntartható zöld politika megerősödésén és az erőforrások hatékony használatán keresztül, hogy segítik megtartani a vállalkozásokat és védeni az állásokat.

4. mítosz: A környezeti szempontú fenntarthatóság az ipari reformon alapul

„Európa 160 millió épülete használja az energia 40%-t és termeli az emisszió 40%-t” mondja a 27 éves Petar Tashey a Facilities laptól. ’Megzöldíteni’ a vagyonok/javak gyökereit egy nagyon fontos lépés; Európában könnyebb döntéseket hozni az öreg lakóházak energiahatékonyságának javításáról és jobbításáról. „Egy nagy akadály lenne itt, mert Nyugat-Európával ellentétben, ahol az egész háztömbnek egy tulajdonosa van, Bulgáriában erős hagyományai vannak a lakások egyedi tulajdonlásának” mondja Tashey. Az épületek és a homlokzat felújításakor meg kell bizonyosodni, hogy a sok száz tulajdonos mind beleegyezik a beruházásba/befektetésbe. 2018-ra Európában minden új építménynek energetikai szempontból hatékonynak kell lennie, a 2002-es uniós az Épületek energiateljesítményéről szóló irányelvnek megfelelően. 7 éves politikai elfeledettség után végül az Európai Parlament és az Európai Bizottság indította el ismét 2009 novemberében. Ez Bulgáriában többet jelent majd, mind a villanykörték kicserélése. „Mikor a nyugati vállalatok meg akarnak vásárolni egy irodaházat, központi irányításút és energetikailag hatékonyat fognak keresni” mondja Tashey.

5. mítosz: Bulgáriában a vállalkozások nem akarnak ’zöldek’ lenni

Valamennyire igaz. Több politikát kíván az átállás a fosszilis energiahordozóktól az újratermelődő energiáig. „A mi vállalataink nem akarnak zöldek lenni. A mi kormányunk nem a megfelelő mechanizmusokat használja az átálláshoz” mondja a 26 éves Borislav Sandov a Zöld Párt tagja. Rashey hozzáteszi, hogy az állami támogatást kellene növelni, a szennyezőkkel szemben komolyabb bírságot kivetni. „Vannak ötletes projektek Bulgáriában” mondja „de nem sokan hallanak róluk. Egy ipari vállalat a rézöntés hőjét használja, hogy saját energiaigényét, így a szükségleteinek a 40%-t fedezi. A legjobb megoldás? Segíteni a vállalkozásokat a saját zöld útjukon.” A kérdés Bulgária számára hogyan folytassák a zöld utat. A nyugat-európai gazdaságilag fejlettebb kollégáiktól kellene tanulniuk, akik környezetpolitikája sokkal fejlettebb. Időbe kerül és többirányú megközelítésre van szükség minden területen. „Egy nagyon hatékony NGO-s hálózattal bevonhatsz más embereket, hogy a te ötleteid mellé álljanak és társuljanak” mondja Stefanov. Ez teszi aktuálissá a témát a nemzeti színtéren, elsősorban Bulgáriában, ahol a viták nem gerjesztenek közfigyelmet, ha nincs mögöttük gazdasági érdek.

Rikító színek. Ilyennek tűnik a telekommunikáció zöld óriása a Globul

2007 januárban, mikor Bulgária csatlakozott az Európai Unióhoz ilyen buta animációk jelentek meg, teli Bulgáriára vonatkozó sztereotípiákkal, mint egy szervezetlen és szennyező nemzet. Habár igenis összeszedik a szemetet…

Fordította:Síposs Csilla

Link: http://www.cafebabel.co.uk/article/32109/bulgaria-green-five-myths-apathy-environment.html

(Image: ©Adrian Florea/ flickr.com/people/addrien/)