Intézményi működés
A 2011-es év első félévét betöltő magyar elnökségnek az Európai Unió részéről két politikai várakozásnak kell egyaránt megfelelnie. Egyrészt vezetnie kell az elnökségi trión átívelő szakpolitikai dossziékhoz kapcsolodó tárgyalásokat és egyeztetéseket és működtetnie az uniós intézményrendszert, másrészt a magyar nemzeti érdek megjelenítésével kapcsolatos hazai várakozásokat is ki kell elégíteni. Habár ez utóbbira meglehetősen korlátorozott módon lesz lehetősége, hiszen az elnökségi menetrend 85 %-ban kötött, és az elnökség nem az önálló tagállami ügyek reflektorfénybe állításáról szól. Mindez azért fontos, mert a magyar elnökség feladatai közé tartozik az is, hogy összehívja – akár hetente többször is – az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, megalkossa a napirendeket, ellássa a levezető elnök szerepét, és ellássa az Európai Tanácsnak, mint az Európai Unió egyik legfőbb döntéshozó szervének a képviseletét az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is. De az elnökség hívja össze és koordinálja az Állandó Képviselők Bizottságának és a több mint 200 egyéb bizottságnak és munkacsoportnak rendszeres üléseit is. Az uniós érdekek képviseletének elsőbbségét szolgálja az a megosztás is, hogy a tanácsi üléseken az elnökséget betöltő tagállam egy másik képviselője is jelen van, aki a nemzeti érdekek érvényesítéséért felelős.

A magyar elnökség számára jó példaként szolgálhat az Európai Unió érdekeinek és a tagállami nemzeti érdek képviseletének harmonikus összhangja a német elnökség idejéből, amikor 1999 márciusában Schröder kancellárnak a 2000-2006 közötti uniós költségvetésről kellett megállapodnia, mégpedig úgy, hogy a nettó befizető Németország csökkentéspárti volt. De ennek ellenére végül Schröder a nagyobb költségvetést fogadta el, mert tisztában volt vele, hogy ez a növelés szükséges a leendő közép-kelet európai bővítés finanszírozásához. Továbbbi jó kiegyensúlyozó és kompromisszumkész tulajdonságáról tehet majd tanúbizonyságot az elnökség a 2013-20-as költségvetés tárgyalásakor, amelyben a legnagyobb vitákat a kohéziós politika sarokszámai fognak kiváltani.

Duna Stratégia
A tagállamokon átívelő együttműködések közül a Duna Stratégia elsősorban a régió és benne Magyarország szempontjait veszi figyelembe. Az elképzelést nyolc európai ország kezdeményezte azzal a céllal, hogy a Duna-völgyben és a vízgyűjtő területén fekvő országok között a szakpolitikai együttműködés megerősödjön és így járuljon hozzá az EU kohéziós politikájának kiegyensúlyozó hatásához, amellyel a különböző európai régiók hozhatók azonos fejlettségi szintre. Az Európai Bizottság által is támogatott koncepció legfontosabb elemei a környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, a társadalmai-gazdasági integráció, a közlekedés és a turizmus.

Közösségi Politikák
A magyar elnökség alatt indul a közösségi politikák közül Közös Agrárpolitika (KAP) 2013-as reformjának előkészítése, és a 2014-20 közötti Költségvetés (Agenda) tárgyalásának megkezdése, bár ezek tényleges befejezése a lengyel és a dán elnökségre marad. Az elnökség alatt jelennek meg olyan dokumentumok, mint a 2050-ig kidolgozott uniós energetikai stratégia és a közlekedéspolitkai Fehér Könyv.

Szociálpolitika
A szociálpolitika terén a foglalkoztatás növelése, az európai szociális modell megőrzése, a férfiak és nők esélyegyenlősége kapnak nagyobb hangsúlyt. Mivel a 2011-es év az Önkéntesség Éve az unióban, ezért nagy szerepet és evvel együtt sajtóvisszhangot kaphatnak a különböző, közösségi és önkéntes tevékenységek, kezdeményezések.

Válságkezelés
Az elnökségnek hivatali működése közben olyan jelenlegi összeurópai problémákra kell válaszokat megfogalmaznia, mint például a válságkezelési eljárás az eurózónában a fizetésképtelenség határára jutott országok megmentése. A pontos válságkezelési mechanizmus részeinek végső formába öntése azonban csak 2012 júniusában várható, ekkora kell megegyeznie a finanszírozás kérdéseiről az állam és kormányfőknek, akik nagymértékben fognak támaszkodni az Írországnak és Görögországnak nyújtott ideiglenes pénzügyi válságcsomag tapasztalataira.

Környezetvédelem
A környzetvédelem egyik leghangsúlyosabb része, a klímaváltozás terén a legfontosabb változás, hogy a 2010 decemberi cancúni csúcs elhatározásai miatt módosulhat a Koppenhágában elfogadott széndioxid kibocsátás 20%-os csökkentése is, és megvitatásra érdemes lesz a 30%-os mérséklés is, különösen azért mert India, Indonézia, Japán, Kína és Korea is önálló vállalásokat jelentett be.

Bővítés, külpolitika
A Nyugat-Balkán stratégia kapcsán a csatlakozáshoz legközelebb Horvátország áll, amely a Duna Stratégiát alkotó államok egyike is, ezért nagy valószínűséggel még a magyar elnökség alatt megtörténhet a csatlakozási szerződés ratifikálása, és mivel 2013 januárjától európai uniós taggá válhat, ezért már a Tanács 28. tagállamaként vehet részt az üléseken (Ha a csatakozás csak a lengyel elnökség alatt valósul meg, akkor csak megfigyelői státuszban lehet jelen). Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával márciusban kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások, ugyanúgy, mint Boszniával, ha tagjelölti státuszuk elfogadása a magyar elnökség alatt megtörténik. Törökország csatlakozását illetően alapvetően semleges álláspontra helyezkedik a magyar elnökség, de semmiképpen sem kíván gátat szabni a török csatlakozásnak. Az Izlanddal kapcsolatos csatlakozási tárgyalások valószínűleg zökkenőmentesen fognak zajlani a magyar elnökség alatt, bár problémát jelenthet a környezetszennyező alumínium üzemek és az európai uniós bálnavadászati tilalom megszegése. Annak ellenére, hogy 2010 szeptemberében tartott ülésük alkalmával az Európai Unió külügyminiszterei számos hiányosságot találtak Bulgária és Románia felkészültségével kapcsolatban a schengeni térséghez való csatlakozás terén, de a jelenleg úgy tűnik, hogy csatlakozásukra még a magyar elnökség alatt sok kerül. A külpolitika feladatkörébe fog illeszkedni az Európai Külügyi Szolgálat felállítása, és elindítása és az Európai Unió nemzetközi színtéren való képviselete a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben.

Bel és igazságügy
A bel és igazságügyi együttműködés keretében kiemelt szerepet kap a Stockholm Program továbbvitele, és a bevándorlás és menekültpolitika összehangolása terén történő előrelépések egy egységes európai uniós menekültpolitika érdekében.

Összefoglalva: Egy nagy lehetőség
A kompromisszumkész szakpolitikai döntéshozatal és a jó uniós intézményi menedzsmenten kívül a magyar elnökség sikerét jelentheti a váratlan politikai helyzeteke való rugalmas reagálás is, amely gyakran felülírhatja az elnökségi prioritásokat. Így történt a 2001-es sok prioritást megfogalmazó belga elnökség idején is, amikor a szeptember 11-i amerikai terrortámadások miatt indult el a terrorizmus elleni harc európai szintű koordinációja, vagy a 2008-as szlovén elnökség idején a Délnyugat-Balkán stratégiát és a kulturák közötti párbeszéd témáját váltotta fel az ír népszavazást követően a Lisszaboni Szerződés megmentésének mikéntje illetve az előre nem látott élelmiszer- és olajárrobbanás kezelése.

A magyar elnökség és vele együtt Magyarország előtt tehát egy ritka történelmi pillanat áll, hogy bebizonyítsa, hogy a korábban csatlakozott tagállamokhoz képest is egyenrangú félként tudja ellátni az elnökségi feladatokat. Nagy kihívást és felelősséget is jelent ez, hiszen az országnak a nemzetközi és európai uniós porondon szakavatott közönség előtt kell helytállnia. Viszont teljesül az a sok évszázados történelmi törekvés, hogy Magyarország „Európa közepe” legyen: ha ezt sikeresen megvalósítja, akkor az elkövetkező időszakban, akár évtizedekre is, egy nyertes és nagy lehetőségeket hordozó ország képe fog beépülni az európai uniós köztudatba.