e-book: Kinek éri meg?
This post is also available in: English
Világszerte tapasztalható jelenség a könyvforgalom hanyatlása, párhuzamosan pedig a digitális szövegek és könyvolvasók elterjedése, habár Magyarországon még gyerekcipőben jár a technika, illetve annak jogi háttere sem tisztázott. Felmerül a kérdés tehát: hova tovább? Ide nekem a legmodernebb iPadet és Kindle-t vagy hagyjanak a kütyükkel, én bibliofil vagyok? Az ötödik MEDIA Konferencián a kapcsolódó előadásra meghívott szakértők hallgatókkal karöltve többek között a tartalom jogvédelme és továbbadhatósága, a kiadói és terjesztői stratégiák kérdésfelvetésire keresték a választ.

A beszélgetésre meghívták Gyuricza Esztert, a hazai kiadó és éllovas könyváruház, az Alexandra kiadóvezetőjét, dr. Bodó Balázs közgazdászt, aki az itthoni mérnökképzésben első osztályú Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi karának egyetemi adjunktusa, valamint Weiler Pétert, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetőjét.
Az előadók, mielőtt belevágtak volna, leszögezték, hogy a fiatalok egy digitális világban szocializálódtak, tehát természetes, hogy más elképzeléssel rendelkeznek a technikai újításokról.
Az eKönyv Magyarország – mesélte Weiler Péter – olyan megközelítéssel indult, hogy felkészítse az olvasókat egy, a nyugati országokban már ismert, új világra, amiben a hagyományos könyveket kiváltják a digitális szövegek. Hogy valóban eltűnnek-e a könyvek, vita tárgya, hiszen az előzetes elképzelések ellenére a rádiót sem törölte el a televízió, de a piac egyértelműen átalakulás alatt van. A cég nem a technikában hisz, hanem abban, hogy az emberek szeretnek majd digitálisan olvasni.
A kiadók, a terjesztők és a közönség mellett azonban magukról a szerzőkről sem szabad elfeledkezni, akiknek – Gyuricza Eszter szerint – egyelőre fogalmuk sincs, hogy mivel állnak szemben. Sőt, még a könyvolvasókról szóló kérdés is váratlanul érné őket, ugyanis még nem mérték fel, hogy ennek megvitatása egyáltalán releváns lenne Magyarországon.
Erre reagálva dr. Bodó Balázs saját tapasztalatairól számolt be, hogy szerzőként hogyan kísérletezett saját írásának ingyenesen letölthető verziójával, illetve hogy azt korábbi olvasói leveleiből megtudta, sokan hajlandóak lettek volna digitális szöveget vásárolni, viszont a felhasználóbarátnak kevéssé mondható program kifogott rajtuk, így fogták magukat, és inkább letöltötték a kalózverziót.
Fontos kiemelni, hogy az új technika a felhasználás módjában is különbözik. Digitális dokumentumok terén, ahogy az az interneten is megfigyelhető, az emberek hajlamosak rövidebb szövegeket felületesebben olvasni. Így egy füzet e-könyvként való megjelenése elképzelhető, míg ez nyomtatásban ritkábban tapasztalható.
A terjesztők eljátszottak a gondolattal, hogy a nyomtatott műhöz képest extra fejezeteket vagy multimédiás tartalmakat csatolnak digitálisan, ez azonban rengeteg plusz idővel és energiával járna, és ennek Gyuricza Eszter még nem látja realitását Magyarországon.
Ahogy arra Bodó rögtönzött nem reprezentatív kézfelrakásos kutatása is irányult, érdemes megfontolni egy disztribútori együttműködést a felsőoktatással, ugyanis a hallgatóknak hatalmas mennyiséget kell olvasniuk, amit kinyomtatni drága lenne, azonban a monitoron olvasás rendkívül fárasztja a szemet, ezért a többség hajlandó lenne pár tízezer forintért beruházni egy e-book olvasóba.
Bodó másik közvélemény-kutatásából kiderült, hogy mindannyiunk gyerekkorára nagy hatással voltak szüleink könyvei és hanglemezei. Viszont mi mit fogunk mondani saját gyerekeinknek? Böngéssze végig számítógépünk mappáit vagy üzemelje be rég elromlott e-book olvasónkat? Az élmény elveszik, vagy legalábbis nem ugyanaz, gondolhatnánk. Hogyan maradnak fenn akkor régi értékeink? Mi történik az örökül hagyás aktusával?
A jövő nagy kérdése a kiadók, a terjesztők és a szerzők szerepe a könyviparban. A népszerű Kindle e-book olvasó gyártója, az Amazon már tárgyal a szerzőkkel a kiadók megkerüléséről, átadva az íróknak a terjesztés jogát. Biztosan lesz olyan alkotó, aki ezt meglépi, ugyanakkor sok szerző még a mai napig igényli a kiadói „vállveregetést”. Hogy melyikük lesz sikeresebb, arról csak az utókor ítélkezhet.
Szöveg: Egres Dorottya
Képek: ceslava.com, ethermoon FlickR oldala





