A vállalat szóvivője cáfolja a Greenpeace által felmutatott nemzetközi szakértői vélemények hitelességét, és állítja, hogy a Greenpeace nem a megfelelő törvényekre hivatkozik, amikor a Tatai Környezetvédelmi Zrt. hulladékkezelési tevékenységét támadja. A cég hangsúlyozza, hogy a tározón nem hulladéklerakást, hanem hulladékhasznosítást végez, amely technológia „nem egyedülálló, szakmai körökben ismert és elterjedt.” „A Greenpeace a tevékenységgel kapcsolatban ott téved, hogy tudatosan összekeveri a kiskertekben alkalmazott zöldkomposztálást az egyéb jogszabályokban meghatározott ipari komposztálással” – hangsúlyozza a Tatai Környezetvédelmi Zrt. „A tározóból nem szivárog mérgező anyag, ezt is megerősítette a bíróság” – közölte szerkesztőségünkkel a cég, ahogy tette ezt egy korábbi sajtóközleményében is. A vállalat arra is emlékeztet, hogy az egykori timföldgyár által szennyezett talajvíz szennyezettsége mára a felére csökkent, és ehhez levelükben elküldték a hivatkozást, miszerint az ezt bizonyító mérési adatokat még a Greenpeace is kitette a honlapjára.

Jól zár a vörösiszap

A Greenpeace-szel készült interjúból kiderül, hogy 2007-2008-ban készült műholdképeken már láthatóak voltak a szivárgás nyomai. A vállalat szerint azonban „a tározón felülről nem tud az esővíz leszivárogni, mert egyrészt a mesterséges talajból a növényzet felhasználja, másrészt a tömbbé szilárdult vörösiszap is vízzáró réteget képez. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a nagy esőzéseket követően a még szabadon lévő vörösiszapról az összegyűjt víz hosszú idő után párolgással tűnt el.” A szóvivő hozzátette, hogy „a korábbiakban, a gyár működése során előfordultak a tározók töltésekor vörösiszap-elfolyások, e szennyezés miatt a műholdképeken a növényzet hiánya látható több helyen. Ezeket a növényzethiányos szakaszokat a hatóság kérésre javította ki a cég tavaly októberben, pont a bulvármédiában megjelent valótlanságok tisztázására, a további félreértések elkerülésére.”

Konkurenciaharc?

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. sérelmezi azt is, hogy a Greenpeace nemzetközi szakértők elmarasztaló véleményére hivatkozik az interjúban, miközben szerintük mindössze egyetlen osztrák egyetemi tanárt kerestek meg a témában. Mint írják, „ez az osztrák ember egy bizonyos Karl E. Lorber, aki életében nem járt a tározó területén. Az elkészült anyag a szakértői minimumkritériumok figyelmen kívül hagyása miatt (pl. kontrollminta átnyújtásának elmulasztása a TKV-nak, a szakmai háttér ismerete, háttérdokumentációk, ismert, meglévő dokumentációk áttanulmányozása nélkül) hiteltelen és főleg nem szakértői.”

Végül hozzáteszik, „Lorber úrral kapcsolatban talán még annyit érdemes megemlíteni, hogy annak az osztrák leobeni egyetemnek tanára, amely egyetemet a Tatai Zrt. itthon legnagyobbnak tekinthető konkurense, az osztrák Saubermacher cég több ezer euróval támogat minden évben.”

Nincs veszélyben a Duna

A Greenpeace környezetvédelmi szempontok alapján Magyarország egyik legkockázatosabb területének tartja az almásfüzitői gyárat és környékét, hiszen egy, a kolontárihoz hasonló gátszakadás esetén a Duna is veszélybe kerülne. A vállalat ugyanakkor azt állítja, „az almásfüzitői tározókban lévő vörösiszap az évek alatt szilárd halmazállapotúvá száradt, így a kolontárihoz hasonló katasztrófa nem fordulhat elő, mert nincs, ami kifolyjon. A tározók gátjai körülbelül 3 kilométer hosszan megegyeznek a Duna árvízvédelmi gátjaival. Ezek a gátak Magyarország legbiztonságosabb gátjai közé tartoznak, nemcsak magasabbak, mint a szlovák oldalon lévő, de a bős-nagymarosi építkezés során külön kőgáttal is megerősítették. A kolontári tragédia után több hatóság, így a bányakapitányság és a katasztrófavédelem is többször vizsgálta a gátak állapotát – minden vizsgálat rendben talált mindent.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. szerkesztőségünknek küldött levele teljes terjedelmében megtalálható itt.