A biciklisek kedvében járva pedig olyan ötletekkel rukkolnak elő, mint például a döntött szemeteskuka, ami mellett elhaladva le se kell szállnunk a kerékpárunkról, hogy kidobjuk az éppen elfogyasztott lazacos szendvics csomagolását, elég csupán egy jól irányzott dobás haladás közben.
Nem meglepő talán az sem, hogy a Reelight kerékpáros lámpa is egy dán mérnök nevéhez köthető. A világítási rendszer indukciós elven működik, a küllőkre kell felcsavarozni a mágneseket, melyek aztán forgás közben működésbe hozzák a lámpát. Nem csak, hogy az elem, vagy az aksi nem fog lemerülni, de még nappal is világítani fog a lámpánk.
S mi a helyzet a családi kiruccanásokkal? A megoldás a cargo bike, vagy magyarosabban viszikli, amivel a dánok a gyerekeket viszik az iskolába, de még a bevásárlás is elvégezhető vele.

Térjünk át a magyar vonalra. Ki közlekedik biciklivel Budapesten? Milyen körülmények adottak egyáltalán? "A biciklis utak csak néhány kilométeres, nem összefüggő szakaszokból állnak, előfordul, hogy a semmi közepén érnek véget." Nos, nagyjából ennyi az összes elfogadható kifogás a „Miért ne üljek ma se bringára” témakörben az MK elnöke szerint – tegyük hozzá, hogy nem is igen hallotta meg/vette komolyan, ha a közönség közül valakinek gondja merült fel a kerékpáros közlekedést illetően. Sokaknak az időjárással van bajuk, egyesek félnek, hogy ellopják közlekedő eszközüket, másoknak pedig a hegyen való tekeréssel van problémájuk. László Jánosnak erre is megvan a megoldása: „Budát le kell gyalulni!” Esetleg, ha ez mégse jönne össze, akkor kompromisszumra is képes, a hegyen lakóknak a kombinált közlekedést ajánlja, azaz egy bizonyos pontig tekerjenek, felfelé pedig menjenek busszal. A lopásokra reagálva azt a választ adta, hogy Németországban 300 000 biciklit lopnak el évente, de aki kerékpárral közlekedik, az úgyis tisztában van vele, hogy hova tudja leláncolni a biciklijét. „Aki pedig mégse tudná, az legközelebbre megtanul jobban vigyázni a szent kerékpárjára” – tette hozzá. Ami az öltözéket illeti, elmondta, nem kell semmilyen speciális felszerelés, öltözék, a leghétköznapibb ruhánkban is bátran bringára pattanhatunk – ötleteket gyorsan szerezhettünk is a prezentációkat követő Hungarian Cycle Chic divatbemutatóján. S hogy a csapadékosabb idő se tartson vissza minket, az MK jóvoltából helyben, egyedi leffentyűket (sárvédő toldalék) lehetett készíteni az előadás után.


Az előadók tehát fel voltak készülve, mindent bevetettek, hogy meggyőzzék a közönséget: a kerékpáros életmódra sosincs késő áttérni. Lehet a saját igényeinkhez, ízlésünkhöz, stílusunkhoz igazítani, nem jár kényelmetlenségekkel, kerékpárunknak hasznát vehetjük mindennapi teendőinkben. Ugyan Koppenhágához képest bőven van még miben fejlődnünk, azért lassan nálunk is gyarapszik azoknak a száma, akik úgy tekintenek a bringájukra, mint más a porszívójára.

Szerző: Szabó Dóra, képek: Mikael Cilville-Andersen FlickR oldala