cafebabel.com: Hogyan érinti Horvátország csatlakozása Bosznia-Hercegovina integrációját?
Djukic: Horvátország csatlakozása úttörő lesz a Balkán többi országának. Montenegró már hivatalos tagjelölti státusszal rendelkezik. 2012 februárjára kiderül, hogy Szerbia is megkapja-e. Bosznia-Hercegovina tagjelöltségének három feltétele van. Először is, sürgősen változtatnunk kell az alkotmányunkon, amely nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Utána népszámlálást kell tartanunk - az utolsó népszámlálás még a háború előtt volt, 1991-ben, Jugoszlávia részeként. Már túl késő megszervezni egyet idénre, és először a politikai pártok egyetértésére lenne szükség. A harmadik feltétel az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok átvétele.

cafebabel.com: Egységet teremt az országban az EU-csatlakozás felé vezető folyamat?
Djukic: Most, hogy az EU-csatlakozás ösvényére léptünk, eltökéltek vagyunk a szükséges kompromisszumok megkötésére. Bosznia lakossága a múltban már bebizonyította, hogy képesek vagyunk betartani a megállapodásokat. Erre példa a hadsereg reformja, ami véleményem szerint Bosznia legnagyobb sikere. Régen három nemzeti hadseregünk volt, most egy van, amelyet három nemzeti egység alkot; egy honvédelmi minisztérium, valamint civil kontroll a fegyveres erők felett. A katonáink részt vesznek az ENSZ misszióiban külföldön. Pillanatnyilag jelen vagyunk Afganisztánban és Sierra Leonéban, és eddig öt országban vállaltunk szerepet. Másodszor, egységes fiskális rendszert vezettünk be. 2008 áprilisában stabilizációs és társulási megállapodást írtunk alá az EU-val, amelyet az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei már ratifikáltak, de még nem lépett életbe, mivel Boszniának jelenleg nincs kormánya, de várhatóan még ebben a hónapban (januárban) felállhat. (Így történt, Vjekoslav Bevanda személyében már miniszterelnöke is van az országnak.) Végezetül 2010 decemberében felfüggesztettük a vízumkötelezettséget a 25 schengeni államba való belépéshez. Ez rendkívül nehézkes volt, mind politikailag, mind gazdaságilag, ugyanis 174 kritériumot kellett teljesítenünk.

cafebabel.com: Sokan hagyták el az országot az ingyenes vízumrendszer következtében?
Djukic: Az ingyenes vízumrendszer bevezetése kellemes meglepetést hozott mind Bosznia-Hercegovinának, mind az Európai Uniónak: csak néhány száz ember távozott a schengeni országokba, és mindössze száz a bevezetést követő első három hónapban. 2011 júniusa és júliusa között mintegy kétszáz fő távozott Belgiumba. Brüsszel azonnal reagált: a bevándorlással foglalkozó államtitkáruk Boszniába jött találkozni a mi hatóságainkkal. Ezután lefolytattunk egy kampányt a médiában arról, hogy mit jelent az ingyenes vízumrendszer, és az embereket visszaküldték Boszniába.

cafebabel.com: Az EU-tagság fő akadályai inkább pénzügyiek, vagy az etnikai megosztottság még mindig komoly problémát jelent?
Djukic: Még mindig. Összességében csak egy problémánk van a kisebbségekkel: nem indulhatnak az elnökválasztáson. Ezt azt jelenti, hogy senkiből nem lehet államfő, aki valamelyik kisebbség tagja. Ez egy egyedi probléma, amelyet meg kell oldanunk. Mindazonáltal 2005-ben bevezettünk egy kisebbségvédelmi törvényt, amely 17 különböző kisebbséget ismer el. Az Európa Tanács is elismerte, hogy ez az egyik legjobb kisebbségvédelemmel foglalkozó törvény.

cafebabel.com: Ön személy szerint mit gondol Bosznia-Hercegovina lehetséges EU-csatlakozásáról?
Djukic: Bosznia esete nagyon kivételes. Nagy nemzetközi figyelem övezi a háború miatt: 100 ezer ember halt meg Boszniában a háború alatt, 1 millióan lettek menekültek, és további 1 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket úgy, hogy a határokon belül maradtak. A tragédia majdnem minden családot érintett. Nincs olyan generáció, amely ne élt volna át legalább egy háborút. Óriási tragédia ez számunkra.

Ugyanakkor a lakosság 88 százaléka szeretne csatlakozni az EU-hoz, 100 százalék európainak érzi magát. Először az országunkon belül kell egyezségre jutnunk, aztán felállítanunk egy új kormányt, és teljesítenünk az EU összes elvárását. Csak ezután leszünk abban a helyzetben, hogy tagjelöltségért folyamodhassunk, és megkezdhessük a tárgyalásokat. Hacsak nem lesznek kellemetlen meglepetések, a folyamat sokat haladhat előre a következő évben. Európa mindent megtesz, hogy felgyorsítsa a folyamatot, de nekünk is ki kell vennünk belőle a részünket.

Képek: berta devant (Flickr), Scoobay (Flickr), Bosznia-Hercegovina Külügyminisztériumának honlapja
Szerző: Tetyana Kostyuk
Az eredeti cikk alapján fordította: Nagyfejeő Gergő